Infostart.hu
eur:
378.4
usd:
321.04
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Tejfölöket pakol a hűtőbe egy dolgozó a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2025. március 17-én. Ezen a napon életbe lépett az árrésstop, amely harminc alapvetőélelmiszer-kategóriánál 10 százalékban szabályozza a kiskereskedelmi árrés mértékét.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Árrésstopvita – A versenyhivatal szembeszáll a kereskedelmi szövetség érvelésével

Hasznos az árréstop, az érintett termékek körében csökkentek az árak, és visszautasítják a jelentéseik politikai nyomásgyakorlásra való felhasználását – mondta Horváth Bálint, a GVH kommunikációs vezetője az InfoRádióban. Korábban vita alakult ki a Gazdasági Versenyhivatal és az Országos Kereskedelmi Szövetség között arról, hogyan kell értelmezni a versenyhivatal jelentését.

Korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) azt közölte: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatai is alátámasztják, hogy ki kell vezetni az árréscsökkentést. Horváth Bálint, a versenyhivatal kommunikációs vezetője erre reagálva az InfoRádióban azt mondta: az ő vizsgálati eredményeikből nem vonható le az OKSZ következtetése, és visszautasítják, hogy politikai nyomásgyakorlásra próbálják felhasználni a jelentéstervezeteiket.

A Gazdasági Versenyhivatal tavasszal indított gyorsított ágazati vizsgálatot a tejtermékek és a tojás piacán. A GVH néhány hete, július elején tette közzé a jelentés tervezetét, és ebben számos tényezőt azonosított, amelyek hatással lehettek a drágulásra, illetve az egyes értékláncok árképzésére, így a fogyasztói árak alakulására is – tette hozzá Horváth Bálint.

„A GVH megállapította, hogy a tejtermékek piacán több korábbi javaslata is hasznosult,

a 2023 nyarán elindított online árfigyelő rendszer, illetve a 2025 márciusától alkalmazott árréscsökkentés is mérsékelte a fogyasztói árakat,

tehát ezek a kormányzati beavatkozások mindkét esetben csökkentették a fogyasztói árakat a tej- és természetesen más termékek esetében is” – hangsúlyozta a versenyhivatal kommunikációs vezetője.

Hozzátette: alapvetően összetett hatások okozták a 2024-2025-ös áremelkedéseket, amelyek növelték az élelmiszer-inflációt; a takarmányárak és az energiaárak növekedése, a munkaerőhiány, az értékláncon belüli jövedelmi viszonyok átrendeződése és egyes kiskereskedők beszerzési gyakorlatai is hozzájárulhattak az árak növekedéséhez – vélekedett Horváth Bálint, aki szerint a GVH elemzése egyértelműen kimutatta, hogy a 2025 tavaszától alkalmazott árréscsökkentés jó hatással volt az árakra, vagyis csökkentette a fogyasztói árakat azokban a termékkörökben, amelyekre vonatkozott.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség nem így értelmezte a GVH elemzését, szerinte abból az derül ki, hogy nem a kiskereskedelem felelős az áremelkedésekért, hanem a beszállítói árak, és arra a következtetésre jut, hogy az árréstop nem segít az infláció megfékezésében, más káros mellékhatásai viszont vannak.

A versenyhivatal kommunikációs vezetője más véleményen van. Újra hangsúlyozta, hogy a vizsgálataik azt támasztották alá, hogy az áremelkedések okai nagyon sokrétűek voltak, több tényező együttes hatása is befolyásolta az árak alakulását. Azt is hozzátette, hogy egyelőre csak jelentéstervezetekről van szó, ezeket tették közzé a honlapjukon, és augusztus 25-ig a piaci szereplők véleményezhetik ezeket. A versenyhivatal a vélemények beérkezése után fogja majd véglegesíteni mind a tejtermékekre, mind a tojáspiacra vonatkozóan a gyorsított ágazati vizsgálat jelentését.

„A GVH nagyon határozottan visszautasítja, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség politikai nyomásgyakorlásra próbálja felhasználni a versenyhatóság még nem lezárt jelentéstervezeteit”

– mondta Horváth Bálint, hozzátéve: a GVH gyorsított ágazati vizsgálataiból nem vonhatók le az OKSZ közleményében megfogalmazott következtetések. A GVH nem tett és nem is tesz javaslatot az árréscsökkentés kivezetésére, mert a GVH „a magyar emberek oldalán áll, és ezek az intézkedések csökkentették az árakat, ami különösen a nehezebb szociális helyzetben lévők számára fontos”.

Ma több kiskereskedelmi vállalkozás ellen is folynak különböző versenyfelügyeleti eljárások, például tiltott árrögzítés, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat vagy a fogyasztók megtévesztése miatt. Az árréscsökkentés bizonyítottan, a GVH gyorsított ágazati vizsgálata szerint is alátámasztottan segített a magyar vásárlóknak, mert csökkenő árakat eredményezett, ami egyébként a Gazdasági Versenyhivatal által működtetett online árfigyelő rendszerben is nyomon követhető – hangsúlyozta Horváth Bálint, a GVH kommunikációs vezetője az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×