Az árak emelkedése eltérő mértékű, és jellemzően a délnyugati part olcsóbb, míg az északi part és Siófok környéke drágább - állapítja meg a balatontipp.hu szerzője.

A „strandbüfé kombó” (sima lángos, csapolt sör, üdítő, presszókávé és lekváros palacsinta) átlagos ára idén 4289 forint, ami 18 százalékos növekedést jelent a 2023-as 3639 forintos értékhez képest.

Lángos: A legjelentősebben drágult, átlagosan 25 százalékkal 1050 forintról 1308 forintra. A legolcsóbb lángos (890 Ft) Balatonlellén, a Nagy szabadstrandon található Beach and Caffe büféjében kapható. A legdrágább (2500 Ft) a siófoki Aranyparton, egy dupla méretű „Retro XXL” lángos. A drágulást az alapanyagárak emelkedésével indokolják, noha egy lángos alapanyagköltsége alacsony.

Presszókávé: 23 százalékos emelkedéssel 520 forintról 642 forintra nőtt.

Üdítő (0,5 liter): 18 százalékkal drágult, 690 forintról 815 forintra.

Ízes palacsinta: 15 százalékkal emelkedett az ára, 410 forintról 471 forintra.

Csapolt sör: A legkisebb mértékben (13%) drágult, 930 forintról 1053 forintra. A Balatonfenyves-alsói Parti Zóna büfében a legolcsóbb (790 Ft/korsó).

Büfék árai és különbségek

A lap által vizsgált 26 büfé többségében 15-25 százalék közötti volt a kombó árának emelkedése.

A legnagyobb emelkedés a fonyód-bélatelepi Huszka utcai Papírhajó büfében történt, ahol 33 százalékkal emelkedett az ár, bár még így is az olcsóbbak közé tartozik.

Árcsökkenés is volt: a siófoki Ezüstparton lévő Party (új nevén Hello Balaton) büfé 4 százalékkal mérsékelte a kombó árát, így középáras lett.

A legolcsóbb és legdrágább helyek

• A legolcsóbb szabadstrandi büfé a balatonlellei Nagy szabadstrandon található Beach and Caffe, ahol a kombó ára 3470 forint.
• A legdrágább a siófoki Ezüstparti szabadstrandon működő Calypso étterem büfé része, 5490 forintos kombó árral.

2023-ban a legolcsóbb és legdrágább büfé között 47 százalékos, 2025-ben már 58 százalékos volt a különbség. A 2025-ös 4480 forintos középár alatt 17, felette 9 büfé kínálta a kombót.

Az áremeléseket a büfések az alapanyag-, energia- és munkaerőköltségek, valamint a megnövekedett önkormányzati terhek emelkedésével magyarázzák.