A 350 taglégitársaságot számláló Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) Új-Delhiben tartott éves közgyűlésén közzétett adatok szerint a világ légitársaságainak összesített bevétele rekordszintre, 979 milliárd USA-dollárra emelkedik idén, amely 1,3 százalékos növekedés az előző évhez viszonyítva, mindez a lassuló gazdasági növekedés ellenére - írja az aiportal.hu.

Az üzemanyagárak 13 százalékos mérséklődésének köszönhetően a költségek kisebb mértékben, 1 százalékkal nőnek az előző évhez viszonyítva, 913 milliárd dollárra. Emiatt a társaságok összesített nettó nyeresége 2025-ben várhatóan eléri a 36 milliárd dollárt, ez ugyan kis mértékben elmarad a korábban prognosztizált 36,6 milliárdtól, de a 2024-es 32,4 milliárdot meghaladja. Az ágazat nettó nyereséghányada 3,7 százalék, amely szintén javuló értéket mutat a 2024-es 3,4 százalékhoz képest, de mindössze fele a más iparágakban megszokottnak.

"Így egy utasra vetítve 7,2 dollár az átlagos profit, ami a létrehozott értékhez képest méltatlanul alacsony"

- hangoztatta Willie Walsh, az IATA főigazgatója nyitóbeszédében.

Bár a szervezet korábban 5,22 milliárd utast prognosztizált világszerte az idei évre, az utasforgalom 4 százalékkal csak 4,99 milliárd főre bővül. A légiáru-mennyiség a korábbi várakozásokhoz képest (72,5 millió tonna) szintén kisebb mértékben, 0,6 százalékkal 69 millió tonnára nőhet. Az átlagos üléskihasználtság is történelmi csúcsra emelkedik, eléri a 84 százalékot.

Emellett azonban a repülőgépgyárak nem bírják tartani az iramot, a világjárvány előtti 10-11 ezer darabos megrendelésállományuk mostanra 17 ezerre futott fel, ennek következtében a világ flottájának átlagéletkora 13-ról 15 évre nőtt.

A légitársaságok cargo-bevétele a lassuló kereskedelem, a katonai konfliktusok és a kerekedelmi háborúk miatt 4,7 százalékkal, 142 milliárd dollárra, a cargo-hozam pedig 5,2 százalékkal csökken.

Ugyan kedvező hír, hogy a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) termelése duplájára, 2 millió tonnára nő, de ez az iparági szükségletnek még mindig csak 0,7 százalékát fedi le, emellett az ára 4,2-szerese a hagyományos kerozinhoz képest.

Az európai piac helyzetéről szóló külön tájékoztatón elhangzottak szerint a légitársaságok versenyképességére további negatív hatással van, hogy a légutasok jogaira vonatkozó EK 261-es rendelet alapvetően nincs összhangban a versenyképesebb szabályozásra irányuló uniós céllal. Miközben a több mint egy évtizede napirenden lévő reformok terén nincs előrelépés, a jelenlegi szabályozás 5 milliárdos többletköltséget jelent a légitársaságoknak.

Az IATA szerint a késések esetén járó kompenzáció küszöbértékét a rövid távú járatok esetében 3 óráról 5 órára, a hosszú távúaknál pedig 9 órára kellene módosítani.

úgy vélik, a lépéssel csökkenteni lehetne a járattörlések számát, ami kedvezne az utasoknak, hiszen jobb később eljutni az úti célhoz, mint soha.

A szövetség kiemelte, hogy szerintük az európai léginavigációs szolgálatok a saját célkitűzéseiket sem képesek tartani az útvonalon felgyülemlő késések tekintetében, miközben a díjaikat 25 százalékkal emelték 2019-hez képest.

Bár statisztikailag még mindig a repülés az egyik legbisztonságosabb hosszú távú közlekedési forma, viszont az IATA még mindig lassúnak találja a balesetek kivizsgálását, illetve felhívta a figyelmet a konfliktuszónákban a civil gépek biztonságát veszélyeztető tényezőkre is.