Budapestre hozza európai központját a kínai BYD, amely egyben fejlesztőközpont is lesz. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása szerint a mintegy százmilliárd forintos beruházáshoz húszmilliárd forintos támogatást tervez biztosítani a magyar kormány. A budapesti központban összesen kétezer új munkahely jön létre, melyek 90 százalékát felsőfokú végzettségű munkavállalók fogják betölteni a tárcavezető elmondása szerint.

Salát Gergely a beruházással és a leendő központtal kapcsolatban azt mondta az InfoRádióban, hogy az elektromos autókat továbbra is Kínában fogják tervezni, Budapesten az európai piac igényeihez alkalmazkodva elsősorban értékesítés, az európai gépjármű-engedélyek és tanúsítványok ügyintézése, valamint a járművek tesztelése zajlik majd. A sinológus hozzátette: ez főként azért szükséges, mert Kínában más vezetési szokások vannak, a Távol-Keleten más extrákat igényelnek az emberek, mint az európai vásárlók. A BYD tehát elsősorban a marketing, a reklám, a logisztika és a speciális fejlesztések területén alkalmazkodna jobban az európai elvárásokhoz, és vélhetően ebben lehet majd kiemelt szerepe a budapesti központnak. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa kiemelte: a BYD Kínában piacvezető kiváló értékesítési stratégiával, Európában azonban van még mit javítani az eladásokon, hiszen itt nem szereztek még annyi tapasztalatot a kínaiak. Ebben nyújthatnak majd segítséget a későbbiekben a magyar szakemberek.

A csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzottak alapján az elektromos autókat egy ideig még biztosan Kínában fejlesztik, ezért egyelőre magyar részről még nem mérnökökre lesz szükség, hanem

a már említett európai viszonyokhoz való alkalmazkodásban segítik a hazai szakemberek az anyavállalatot.

Ezzel együtt Salát Gergely szerint pontosan még nem lehet tudni, milyen munka zajlik majd a budapesti telephelyen, erről több információ akkor állhat majd rendelkezésre, amikor ténylegesen elkezdi a működését a fejlesztőközpont.

A kínai cégek egyébként a kutatás-fejlesztési tevékenységekben előszeretettel foglalkoztatnak más kontinensen, országokban helyi szakembereket. Salát Gergely példaként a Huaweit hozta fel, amelynek már több mint másfél évtizede működik kutatás-fejlesztési központja Budapesten. Ott sem alapkutatásokat végeznek, hanem magyar mérnökök közreműködésével hozzáigazítják az egyes termékeket az európai igényekhez. Kiemelte: a kínaiak is pontosan tudják, hogy a technológia folyamatos fejlődésével

egy-egy termék akkor lesz népszerű világszerte, ha a fejlesztésbe és a terjesztésbe bevonják más kultúrák, különböző országok oktatási rendszereinek a képviselőit, erőforrásait.

Amikor a Haier kínai háztartásigép-gyártó cég megcélozta a világpiacot, egyik első dolga az volt, hogy létrehozott egy kutatás-fejlesztési központot az Egyesült Államokban, mert a vállalat tisztában volt vele, hogy az amerikai mérnökök, fejlesztők jobban tudják, milyen hűtőszekrényre vagy botmixerre van szükségük a helyi vásárlóknak. Salát Gergely szerint vélhetően ezen az úton indul most el a BYD is, amely felméri, mire van igény az európai piacon, ehhez pedig olyan szakembereket toboroz, akik jól ismerik a helyi viszonyokat.

A Nyugat lemaradása több évtizedes

A sinológus elmondta: egyáltalán nem meglepő, hogy a BYD az alapkutatásokat továbbra is otthon végezteti, hiszen a high-tech cégekről általánosságban kijelenthető, hogy „hétpecsétes titokként őrzik”, milyen technológiával dolgoznak. Ez nem kínai specialitás, világszerte így működnek ezek a vállalatok. A BYD emellett azért sem helyezi át más országba vagy kontinensre alapkutatásait, mert Kínában épült ki az alapvető fejlesztések ökoszisztémája. A BYD-nél sok tízezer mérnök dolgozik csak a kutatás-fejlesztés területén, akik pontosan tudják, hogyan kell megtervezni az elektromos járműveket.

Salát Gergely megjegyezte: ennek az iparterületnek Nyugaton szinte semmilyen hagyománya nincsen. Természetesen nyugati cégek is foglalkoznak elektromos autógyártással, de

ár-érték arányban „megközelíteni sem tudják a kínaiakat”.

Magyarországon pláne nincsenek kifejezetten erre a tevékenységre kiképzett szakemberek, ezért sok évtizedes hátrányt kellene valahogy eltüntetni a következő időszakban az elektromos autógyártásban. A kínaiak gyakorlatilag több mint másfél évtizede készülnek a nagy elektromos átállásra, ami az oktatásba is bekerült, így jelentős előnyre tettek szert.

A kínai és az európai vállalati kultúra egyre inkább összeegyeztethető, de ez nagyon hosszú és összetett folyamat. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy a kínai cégeknél „sokkal hierarchikusabbak a viszonyok”, a főnök nem kezd el barátkozni az alkalmazottakkal, illetve „sokkal elmosódottabbak a határok” a magánélet és a hivatali élet között a távol-keleti kultúrában. Ha például egy alkalmazottat felhívnak este 10 órakor, hogy el kell végeznie egy munkát, akkor kötelessége teljesíteni a kérést, akkor is, ha más programot tervezett arra az estére. De ez az „összemosódás” visszafelé is igaz, mert gyakori jelenség, hogy a cégvezetők meghívják vacsorára az alkalmazottakat.

(A nyitóképen: Orbán Viktor miniszterelnök Vang Vej-csung, a kínai Kuangtung tartomány kormányzója, Vang Csuan-fu, a BYD vállalat elnök-vezérigazgatója és Stella Li, a BYD alelnöke társaságában a kínai BYD-val kötött stratégiai együttműködési megállapodás alkalmából a Karmelita kolostorban 2025. május 15-én.)