A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén kiderült, nem változik a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat áprilisban, és nem módosult a kamatfolyosó két széle sem (5,5; 7,5). A helyzet tehát ugyanaz, mint márciusban, amikor ugyancsak szinten maradtak a számok. Legutóbb szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.

A döntésről szóló tájékoztatón Varga Mihály tartott összefoglalót. „A jegybank helyzetértékelése alapján az áremelkedés üteme tovább mérséklődik, a következő hónapban már a toleranciasáv teteje közelében alakul, ugyanakkor a vámbejelentések miatti kockázatok erősödtek” – mondta az MNB-elnök. Ennek együttesen következménye az alapkamatszint tartása, sőt, jelezte, a monetáris tanács megítélése szerint az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat.

Elemzésében arra is rámutatott, hogy az energiaárak csökkenő tendenciát mutatnak. Ezt követően a nemzetközi makrogazdasági kontextust vázolta fel:

• a vámbejelentéseket követően az euró jelentősen erősödött a dollárhoz képest
• a romló világgazdasági körülmények közepette csökkentek az energia- és nyersanyagárak, ez is lefelé hat az inflációs számokra a nemzetközi környezetben.

A hazai viszonyok pedig elmondta:

• az infláció 4,7, a maginfláció 5,7 százalékra mérséklődött
• a piaci szolgáltatások és az élelmiszerek tekintetében a fenti két szám 6,2 és 8,6 százalék
• a lakosság is úgy érzi, hogy csökkenni fog az infláció
• a vámbejelentések hatására az inflációs kockázatok erősödtek, a vámok visszafogott exporthoz vezethetnek.

Varga Mihály szerint a növekedés úgy tud visszatérni, hogy a külső és a belső egyensúlyi viszonyok nem romlanak, a banki és a pénzpiaci kondíciók is stabilak. „Adósságmutatóink előretekintve csökkennek, a költségvetés várható egyenlege nullszaldós” – folytatta.

Áttérve a monetáris politikára, arra hívta fel a figyelmet, hogy „óvatos és türelmes” reakciókra van szükség a jegybanktól, viszont nyomatékosította: a vámbejelentések rendkívüli nagy bizonytalanságot hordoznak.

Kérdések és válaszok

Hétfőn a Facebookon arról írt, hogy az IMF és a Világbank is csökkenő világgazdasági növekedésre számít. Erre reagál a jegybank?

Ez fontos külső tényező. Pont emiatt látunk több felfelé mutató kockázatot. A bizonytalanság az, ami biztos. Az IMF prezentációja által felvetett kérdésekkel nekünk közép-európai, nyitott gazdaságú országként kell foglalkozni. Lehet, hogy az 1,9-2,9 százalékos gazdasági növekedési cél is változik majd.

Számszerűsíteni lehet-e már, hogy mekkora kára lesz a vámháborúnak?

Folyamatosan változik a bejelentés maga is, ezért is bizonytalan a hatás.

Nagy Márton szerint örökre maradhatnak az árréssapkák. Milyen feladata lehet ebben a jegybanknak? Hogyan lehetne kockázatmentesen kivezetni ezt az intézkedést?

Világos hatáskörök vannak, a jegybank a saját feladatát végzi. Mindig abból indulunk ki, amiről már döntött a kormány. Jelenleg az árrésstopok május végéig tartanak. Nem pillanatnyi változásokból kell az inflációs pályát megrajzolni, hosszabb távú folyamatok elemzése szükséges ehhez. Legalább éves lefutású inflációs pályával kell dolgozni.

A jegybank a „fő feladataira” koncentrál, alapítványok szorulhatnak a háttérbe. Hogyan?

A jegybank álláspontja világos. A jegybank új vezetése elkötelezett az átlátható működés mellett. A folyamat elindult március 4-én. Az alapítványok élére új kuratórium és felügyelőbizottság került. Ezzel párhuzamos minden fontos lépésről tájékoztatjuk az Állami Számvevőszéket. Másrészt kezdeményeztem a miniszterelnöknél a jegybanktörvény felülvizsgálatát. Még ezen a héten van egy záró megbeszélés, remélem, még a héten a bekerül a parlament elé a kezdeményezés. A jegybanknak az alaptevékenységére kell koncentrálnia.

Bennfentesen kereskedhetett Magyar Péter?

Nem lehet azzal fenyegetőzni, hogy milyen retorziókkal áll elő, aki választáson esetleg győzni fog.