Infostart.hu
eur:
367.13
usd:
327.23
bux:
141872.44
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Pensioners finances. An old lady counts Hungarian money, Pension in Hungary. close up
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images

Ukrajna EU-csatlakozása – mennyi az annyi? Részletes hazai költségkalkuláció jelent meg

Elemzést készített a Századvég arról, mennyibe kerülne Magyarországnak Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozása, mennyit vitt el a magyaroktól a háború, és milyen egyéb költségek merülhetnek még fel itthon Ukrajna jövőjével összefüggésben. Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az InfoRádióban számolt be a részletes adatokról.

A csütörtöki uniós csúcsra utazva Orbán Viktor miniszterelnök utalt arra, hogy milyen sok pénzbe került eddig Magyarországnak a három éve tartó orosz-ukrán háború, e jelentős költségekhez járulna még hozzá, ha Ukrajna rövid időn belül lépne be az EU-ba.

A Századvég részletes számításokat végzett azzal kapcsolatban, hogy mennyibe került eddig a háború Magyarországnak, és hány forintba kerülne a felgyorsított integráció.

Az ukrajnai konfliktus

A háború elmúlt három évével kapcsolatban három fő tényezőt vizsgáltak:

  1. gázáremelkedés: a Századvég becslése szerint 6400 milliárd forint;
  2. hozamemelkedésből fakadó kiadások: 2000 milliárd forint – a növekvő energiaárakra a jegybankok kamatemeléssel reagáltak, ami megdrágította az államadósság finanszírozását;
  3. uniós-orosz kereskedelmi konfliktus: 700 milliárd forint – a magyar vállalatok veszítettek az orosz exportjelenlétükből.

A három számot összeadva valamivel több mint 9000 milliárd forint jön ki. Ezt elosztva a magyar háztartások számával az jön ki, hogy a háború eddig minden családnak valamivel több mint kétmillió forint költséget okozott – mutatott rá az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.

Ukrajna uniós tagsága - gyorsítva

Arról is számot adott, mennyibe kerül – ugyanígy egy-egy családnak – a másik "ráfordítás". A Századvég az asztalon lévő hivatalos javaslatokból indult ki, illetve az ezek nyomán közvetlenül felmerülő költségekből: ez további 2000 milliárd forintot jelentene hazánknak.

"Ebben benne van az újjáépítés Magyarországra eső része, az európai uniós források átalakuló allokációja, az az európai parlamenti javaslat, amelyet a legtöbb frakció támogat, hogy minden országnak a GDP-je 0,25 százalékát közvetlenül Ukrajna támogatására kell fordítania, illetve a megnövekedett szociális kiadásokra. Ha ezt is lebontjuk háztartásokra nézve, akkor azt mondhatjuk, hogy Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása évente mintegy félmillió forint kiadást okozna a magyar családoknak" – rögzítette.

A közös agrárpolitika átalakuló allokációját is beleszámolták, akárcsak az átalakuló kohéziósforrás-biztosítást, ezek összesen évente 100 milliárd forintos költséget okoznának Magyarországnak.

További fizetendő összegek

Hortay Olivér nyomatékosította, az említett költségtételek, amelyek az évi félmilliós kiadást okozzák az egyes családoknak, csak a közvetlen, szűk értelemben vett költségek, mellettük sok olyan közvetett hatás is felsorolható, amelyek további veszteséget jelentenének Magyarországnak, ha Ukrajna csatlakozna az unióhoz.

Külön kiemelte a magyar gazdák várható veszteségét, ők piacot veszítenének, aminek mértéke évente akár több száz milliárd forintosra is rúghat. A hozamok további emelkedése is várható lenne, ami tovább drágítaná az államadósság finanszírozását. Mindemellett megemlítette: a történelmi tapasztalatok azt is mutatják, hogy a háborúban érintett országok környezetében megnő az egészségügyi és biztonsági kockázat mértéke, továbbá visszavetődne a turizmus is a térségben épp a biztonsági szint csökkentése miatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta, az EU-tagállamok tengeri szigetein és a kontinensen kívüli egyéb területein is növekszenek a migrációs számok, és bár az unió iparkodik a jó jogszabályok hatályba léptetésén és még mozgástér is van valamennyi, megfelelő szerződéseket kell kötni a visszafogadásról, a rendszert pedig mindenkivel betartatni, amennyire csak lehet.

„Eufória”, „szerencse”, „kevés” – Vegyes főszereplői értékelések az ukrán–magyar után

Ketten is az első válogatott góljukat szerezték Ukrajna ellen a magyar labdarúgó-válogatott Nemzetek Ligája-meccsén, Csinger Márk középhátvédként, Tóth Milán kényszercsatárként volt a mezőny erőssége, azt emelték ki, hogy nem ijedt meg a csapat az ukrán egyenlítés után sem. A két gólpasszos Vitális Milán szerint pozitív a kép a négy meccs, egy vereség, egy döntetlen, majd két győzelem után, Nagy Zsolt viszont elégedetlen a szerzett pontok számával. Marco Rossi már épp le akarta hozni a pályáról Tóth Milánt, amikor egyszer csak betalált a játékos.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×