Infostart.hu
eur:
373.16
usd:
340.24
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Pensioners finances. An old lady counts Hungarian money, Pension in Hungary. close up
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images

Ukrajna EU-csatlakozása – mennyi az annyi? Részletes hazai költségkalkuláció jelent meg

Elemzést készített a Századvég arról, mennyibe kerülne Magyarországnak Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozása, mennyit vitt el a magyaroktól a háború, és milyen egyéb költségek merülhetnek még fel itthon Ukrajna jövőjével összefüggésben. Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az InfoRádióban számolt be a részletes adatokról.

A csütörtöki uniós csúcsra utazva Orbán Viktor miniszterelnök utalt arra, hogy milyen sok pénzbe került eddig Magyarországnak a három éve tartó orosz-ukrán háború, e jelentős költségekhez járulna még hozzá, ha Ukrajna rövid időn belül lépne be az EU-ba.

A Századvég részletes számításokat végzett azzal kapcsolatban, hogy mennyibe került eddig a háború Magyarországnak, és hány forintba kerülne a felgyorsított integráció.

Az ukrajnai konfliktus

A háború elmúlt három évével kapcsolatban három fő tényezőt vizsgáltak:

  1. gázáremelkedés: a Századvég becslése szerint 6400 milliárd forint;
  2. hozamemelkedésből fakadó kiadások: 2000 milliárd forint – a növekvő energiaárakra a jegybankok kamatemeléssel reagáltak, ami megdrágította az államadósság finanszírozását;
  3. uniós-orosz kereskedelmi konfliktus: 700 milliárd forint – a magyar vállalatok veszítettek az orosz exportjelenlétükből.

A három számot összeadva valamivel több mint 9000 milliárd forint jön ki. Ezt elosztva a magyar háztartások számával az jön ki, hogy a háború eddig minden családnak valamivel több mint kétmillió forint költséget okozott – mutatott rá az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.

Ukrajna uniós tagsága - gyorsítva

Arról is számot adott, mennyibe kerül – ugyanígy egy-egy családnak – a másik "ráfordítás". A Századvég az asztalon lévő hivatalos javaslatokból indult ki, illetve az ezek nyomán közvetlenül felmerülő költségekből: ez további 2000 milliárd forintot jelentene hazánknak.

"Ebben benne van az újjáépítés Magyarországra eső része, az európai uniós források átalakuló allokációja, az az európai parlamenti javaslat, amelyet a legtöbb frakció támogat, hogy minden országnak a GDP-je 0,25 százalékát közvetlenül Ukrajna támogatására kell fordítania, illetve a megnövekedett szociális kiadásokra. Ha ezt is lebontjuk háztartásokra nézve, akkor azt mondhatjuk, hogy Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása évente mintegy félmillió forint kiadást okozna a magyar családoknak" – rögzítette.

A közös agrárpolitika átalakuló allokációját is beleszámolták, akárcsak az átalakuló kohéziósforrás-biztosítást, ezek összesen évente 100 milliárd forintos költséget okoznának Magyarországnak.

További fizetendő összegek

Hortay Olivér nyomatékosította, az említett költségtételek, amelyek az évi félmilliós kiadást okozzák az egyes családoknak, csak a közvetlen, szűk értelemben vett költségek, mellettük sok olyan közvetett hatás is felsorolható, amelyek további veszteséget jelentenének Magyarországnak, ha Ukrajna csatlakozna az unióhoz.

Külön kiemelte a magyar gazdák várható veszteségét, ők piacot veszítenének, aminek mértéke évente akár több száz milliárd forintosra is rúghat. A hozamok további emelkedése is várható lenne, ami tovább drágítaná az államadósság finanszírozását. Mindemellett megemlítette: a történelmi tapasztalatok azt is mutatják, hogy a háborúban érintett országok környezetében megnő az egészségügyi és biztonsági kockázat mértéke, továbbá visszavetődne a turizmus is a térségben épp a biztonsági szint csökkentése miatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×