A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntéssel egy időben megerősítette a hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált román szuverén adósság "BBB mínusz/A-3" szintű besorolását.

A "BBB mínusz" osztályzat az S&P módszertanában a befektetésre ajánlott minősítési sáv alsó széle, vagyis ha a cég erről a fokozatról leminősíti a hosszú távú román államadósosztályzatot, Románia ennél a cégnél elveszítené befektetési ajánlású besorolását, és átkerülne a magas hozamú - spekulatív - kategóriába.

A román szuverén osztályzat kilátásának negatívra rontásához fűzött indoklásában a hitelminősítő kiemeli, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért román államháztartási hiány 2020 óta számolt éves átlaga 7,6 százalék, és a GDP-arányos államadósságráta ugyanebben az időszakban 15 százalékponttal emelkedett.

Az S&P Global Ratings közölte: becslése szerint az utóbbi öt év átlagán belül a GDP-arányos román államháztartási deficit tavaly megközelíthette a 8,7 százalékot. A cég hangsúlyozta, hogy saját korábbi előrejelzése 2024-re 7,3 százalékos hiányt valószínűsített.

A vártnál is nagyobb deficit a következő években a S&P várakozásánál is nehezebbé teszi a költségvetési konszolidációt, és bár a román államháztartás bevételei tavaly 10 százalékkal nőttek éves összevetésben, a kiadások ugyanakkor 19 százalékkal emelkedtek - áll a hitelminősítő elemzésében.

Az S&P szerint a magas költségvetési hiányok miatt a likvid szuverén eszközöktől megszűrt GDP-arányos államadósságráta a következő három évben folyamatosan emelkedő pályán marad, és 2027-ig átlépi a 60 százalékot.

Az expanzív költségvetési politika nyomán a román folyómérleg-egyenleg hiánya tavaly valószínűleg meghaladta a hazai össztermék 8 százalékát, és várhatóan a 2025-2028 közötti időszakban is 6,9 százalék lesz éves átlagban - áll a hitelminősítő elemzésében.

Az S&P Global Ratings várakozása szerint ebben a környezetben a bruttó külső finanszírozási igény a folyó bevételek és a felhasználható tartalékok 100 százaléka felett marad, bár a nem adóssággeneráló tőkebeáramlások - mindenekelőtt az európai uniós folyósítások és a közvetlen külföldi befektetések - a folyómérleg-hiány 50 százalékát fedezhetik a következő években.