A tojásfogyasztás jellemzően ciklikus, vagyis év közben jelentős eltérések tapasztalhatók, ez pedig alapvetően határozza meg a termék árát is. Vannak olyan periódusok, jellemzően a karácsonyi és húsvéti időszak, amikor több, az átlaghoz képest akár 30-40 százalékkal is több tojást fogyasztunk, és vannak olyan időszakok, a nyári hónapok, amikor igen komoly keresletcsökkenés tapasztalható – fogalmazott az InfoRádióban a Magyar Tojásszövetség alelnöke.

Bár a tojótyúkok jellemzően hosszú tenyészidejűek, tehát a termelés lassan képes lekövetni a változást, "az állattartó gazdák igyekeznek hozzáigazítani a forgalomhoz az úgynevezett rotációjukat, vagyis a régi állományok kitelepítését, illetve az új állományok betelepítését" – jegyezte meg Pákozd Gergely. Habár egy tojótyúk életciklusa nem feltétlenül alkalmazkodik ehhez, ezért láthatók olyan időszakok, amikor túltermelés, túlkínálat alakul ki, ami hatással van az árra. „Most is éppen egy ilyen időszakot élünk” – mondta.

A termelők számára az lenne az ideális, ha ezeket a kilengéseket enyhíteni lehetne, mert akkor sokkal nyugodtabb lenne a termelés, ami egyrészt jobb megélhetést eredményezne a gazdáknak, másrészt tervezhetőbbé tenné a konyhapénzt a fogyasztók számára – vélekedett a szakember.

Az árstabilitáshoz elsősorban hosszú távú szerződésekre lenne szükség, szemben a jelenlegi haszonmaximalizálásra törekvő rövid távú kontraktusokkal.