Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) üzleti fórumán az InterContinental Budapest Hotelben 2024. február 1-jén.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Nagy Márton kiemelt ügyben tárgyalt német autógyártók vezetőivel

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter áprilisi berlini látogatásának folytatásaként Bajorországba utazott és újra találkozott a német autóipar vezető szereplőivel.

A tárcavezető és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja hétfőn és kedden tárgyalásokat folytatott Gernot Döllnerrel, az Audi vezérigazgatójával, Frank Weberrel, a BMW igazgatósági tagjával, valamint Eckart von Klaedennel, a Mercedes alelnökével - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az egyeztetések fő témáját a magyar EU-elnökségre történő felkészülés mellett, a német és az európai autóipar aktuális versenyképességi kérdései, az ágazat jövőbeni kihívásai és lehetőségei képezték, különös tekintettel az elektromos járműiparra és az elektromos járművekre való átállásra - írták.

A felek egyet értettek abban, hogy az elektromos autózás jelenti Európa jövőjét, amelyben meghatározó szerep jut Magyarország és a német autóipar együttműködésének. A nemzetgazdasági miniszter a tárgyalásokon hangsúlyozta, hogy olyan összeurópai akciótervre van szükség, amely elősegíti és felgyorsítja az elektromos autózás európai térnyerését, egyben a 2035-ös átállás elérését - ismertették.

E tekintetben a legnagyobb kihívást jelenleg az elektromos autózáshoz kapcsolódó infrastruktúra, a töltőhálózat hiányossága jelenti. Ezzel kapcsolatban a felek

megállapították, hogy Európában nincs összefüggő, hosszútávú, gyors és gondmentes utazást lehetővé tévő kontinentális hálózat, amelyet közösségi- és magán beruházásokon keresztül célszerű, jelentős mértékben fejleszteni - jegyezték meg.

Az elektromos autózáshoz szükséges elektromos hálózat fejlesztése mellett a tárgyalásokon felmerült a szabályozási környezet átalakítása is. Javaslatként merült fel

egyrészt, hogy a transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat menten elvárt gyorstöltőpontok sűrűbbek legyenek, így például 50 kilométerenként kerüljenek telepítésre. Másrészt arra is törekedni szükséges, hogy a benzinkúthálózat jelentős, minél nagyobb részén álljon rendelkezésre elektromos gyorstöltési lehetőség - hangsúlyozták.

Mindezeken túlmutatóan az akcióterv keretében az elektromobilitás térnyerésének ösztönzése érdekében új, uniós szintű autóvásárlási ösztönző programra van szükség, amely egyaránt irányul a gyártókra és a vásárlókra. Az eladások ösztönzése érdekében továbbá felmerülhet az állami támogatási szabályok módosítása is.

Nagy Márton ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az új járművek vásárlása mellett a használt elektromos autók kereskedelmét is célszerű segíteni és támogatni, többek közt új szabványok kialakításával. Ezt szolgálja, az európai elektromos autózás versenyképességét erősító akcióterv is, amelynek tervezete a tagállamok számára a soros magyar elnökség alatt, egy "white paper-ként" kerül bemutatásra a Versenyképességi Tanács július 8-9-i ülésén - írta az NGM.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×