A szivattyús energiatárolás egy Európa-szerte már elterjed, Magyarországon viszont eddig még nem alkalmazott, tehát újszerű technika, aminek a lényege, hogy két eltérő magasságban elhelyezkedő víztározó között szivattyú segítségével mozgatják a vizet egy felszín alatti csővezetékben; ha olcsó az áram, felpumpálják, ha drága, leengedik, így tárolva a villamos energiát – magyarázta az InfoRádió EnergiaVilág című műsorában Steiner Attila. Ezzel kapcsolatosan kezdődnek meg most az előkészítő munkálatok.

"Jelenleg a hazai villamosenergia-ellátás nukleáris, illetve napelemes forrásból biztosított, de nagyon fontos lenne a kiegyenlítő energia, hogy legyenek tárolóink, amikor nincsenek napsütéses órák" – emelte ki az államtitkár. Tájékoztatása szerint két helyszínen – a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Sajóivánkánál, illetve a Heves vármegyei Markaz határában – kezdődnek próbafúrások annak feltárására, hogy geológiai szempontból alkalmasak-e a területek, hogy egy ilyen létesítmény megépüljön.

Steiner Attila megfogalmazása szerint nagyon egyszerű szerkezetről és technikáról van szó, amihez alapvetően két – jelentős szintkülönbségben elhelyezkedő – víztározóra, tóra van szükség, amiket egy szivattyús csővezeték köt össze, továbbá van még egy turbina, amivel a villamos energiát lehet termelni.

Arra a kérdésre, hogy mekkora lenne a szivattyús erőmű, azt mondta, ez nagyban a geológiától, illetve a helyi adottságoktól függ. A terv az, hogy az erőműnek 5-600 megawattnyi kapacitása legyen – ami nagyságrendileg egy paksi blokknyi energia tárolását tenné lehetővé –, és hogy optimális esetben 6 órán keresztüli energiatermelést lásson el. A leendő víztározó fizikai mérete egyelőre nem ismert, a munka ezen fázisában még nem tudni pontosan – tette hozzá az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár.

Egy akkumulátoros tárolóval szemben a szivattyús technológia mellett a legfőbb érv a kapacitás és a hosszú üzemidő. „Ha egyszer már megépítette az ember, akkor olcsón és nagyon sokáig üzemeltethető. Ami hátránya, hogy viszonylag hosszú idő a létrehozása, akár 5-10 év is lehet Steiner Attila szerint. Az államtitkár úgy véli, reálisan 2025-ben, 2026-ban kezdődhet meg az építkezés, ami nemzetközi példák alapján akár 7-8 évig is eltarthat, tehát egy hosszabb távú projektről van szó.