Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Nyitókép: Unsplash.com

Szakértők elmondták, milyen lehet a kormány terveiben szereplő új, szivattyús-tározós erőmű

Az energiatárolás továbbra is egy megoldandó kérdés, a szakértők a már meglévő helyszínek lehetséges kihasználását, illetve más alternatív megoldást is felvetettek.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy a Mátrai Erőmű közelében megépülhet Magyarország első szivattyús-tározós erőműve.

"Dolgozunk egy olyan elképzelésen, hogy egy szivattyús tározós erőművet csináljunk" - közölte a projektről a miniszter. Magyarázata szerint az erőmű két tóból állna, egy felsőből és egy alsóból. Amikor alacsony a villamosenergia ára, akkor feltöltik vízzel a felső tavat, amikor pedig felszökik az energiaár, akkor leengedik, a víz cirkuláltatásával fejlesztve áramot. Mint mondta, így egy majdnem teljesen zárt rendszert lehet kialakítani.

Magyarországon egy nagy helyet több kicsi szivattyús-tározós erőmű megépítésének van realitása - mondta az InfoRádiónak mindezzel kapcsolatban Munkácsy Béla, az ELTE Természettudományi Kar Környezet és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője.

"Itt, nálunk nagy berendezés építésére nem nagyon van olyan lehetőség, ami ne sértene akár súlyosan környezetvédelmi vagy természetvédelmi érdekeket"

- mondta a szakértő. Véleménye szerint sokkal szerencsésebb lenne kisebb vagy közepes méretű megoldásokban gondolkodni, illetve olyanokban, amelyek már meglévő létesítményeket hasznosítanak, például bányaudvarok, meglévő víztározók használatát lenne érdemes megfontolni. Hozzátette, csak Nógrád vármegyében tudomása van 50 olyan külszíni fejtésről, amit meg lehetne vizsgálni, alkalmas-e erre a célra. Mint mondta, körülbelül 15 olyan helyszínt találtak már, ahol viszonylag olcsón meg lehetne oldani kisebb vagy közepes szivattyús tározó létesítését.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára is úgy látja, hogy egy nagy szivattyús erőműnek nincs elég megfelelő hely Magyarországon. Imre Attila az InfoRádió Energiavilág című műsorában egy másik technológiát is bemutatott.

A szivattyús tározókhoz hasonló az úgynevezett súlytárolási koncepció, ahol nem vizet, hanem szilárd anyagot, például betontömböket húznak fel magasra daru segítségével

- mondta Imre Attila. Elmagyarázta, a cél hasonló, mint a víztározós megoldás esetén: amikor plusz villamosenergiára van szükség, a betontömböket le lehet engedni, a felfüggesztésükhöz használt drótkötél pedig meghajt egy generátort, ami 80-90 százalékos hatásfokkal visszaadja a belé táplált energiát. Példaként említette, hogy Kínában már épült ilyen létesítmény, ami 100 MWh-s és 25 megawatt teljesítményt képes leadni.

Az energia hosszú távú tárolása még mindig nagyon nehezen megoldható probléma. Idehaza az egyik lehetőség a metán, vagyis a tiszta földgáz előállítása lenne, tette hozzá Imre Attila.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×