A döntés alapján az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,50 százalék, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,75 százalék, a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 4,00 százalék marad továbbra is.

Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak.

Az EKB előző, októberi kamatdöntő ülésén sem változtatott a három irányadó eurókamat szintjén, ugyancsak a piaci várakozásokkal összhangban. Legutóbb szeptemberben, 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot az EKB.

A bejelentés indoklásában az EKB kiemelte:

míg az infláció az elmúlt hónapokban csökkent, valószínűsíthető, hogy a közeljövőben átmenetileg ismét megemelkedik.

Az eurórendszer szakértőinek az euróövezetre vonatkozó legutóbbi prognózisai szerint az infláció jövőre várhatóan fokozatosan csökken, majd 2025-ben megközelíti a Kormányzótanács 2 százalékos célját. A szakértők 2023-ban átlagosan 5,4 százalékos, 2024-ben 2,7 százalékos, 2025-ben 2,1 százalékos, 2026-ban pedig 1,9 százalékos inflációval számolnak. Ez a szeptemberi szakértői prognózisokhoz viszonyítva 2023-ban és különösen 2024-ben lefelé irányuló korrekciót mutat - áll az EKB közleményében.

Az EKB hangsúlyozta, hogy az inflációs alapfolyamat tovább lazult. A belső ároldali nyomás ugyanakkor megemelkedett marad, elsősorban a fajlagos munkaerőköltség erős növekedése miatt. Az eurórendszer szakértőinek várakozása szerint az energiát és élelmiszert nem tartalmazó infláció idén átlagosan 5,0 százalék, 2024-ben 2,7 százalék, 2025-ben 2,3 százalék, 2026-ban pedig 2,1 százalék lesz.

Az EKB hozzátette: a múltbeli kamatemelések transzmissziója továbbra is teljes erővel zajlik a gazdaságban. A szigorúbb finanszírozási feltételek fékezik a keresletet, ami segít az infláció leszorításában.

Az eurórendszer szakértői arra számítanak, hogy a gazdasági növekedés a közeljövőben visszafogott marad. Ezen az időtávon túl a gazdaság várhatóan helyre áll, köszönhetően a visszaeső infláció és a bérnövekedés eredőjeként várható reáljövedelem-emelkedésnek és az élénkülő külső keresletnek. Az eurórendszer szakértői szerint tehát

a növekedési ütem az idei átlagosan 0,6 százalékról 2024-ben 0,8 százalékra, majd mind 2025-ben, mind 2026-ban 1,5 százalékra élénkül.

A Kormányzótanács eltökélt szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához. Aktuális értékelése alapján figyelembe veszi, hogy az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteken vannak, amelyek - ha megfelelően hosszú ideig fennmaradnak - lényegesen hozzájárulnak a fenti cél teljesítéséhez. A tanács jövőbeni döntéseivel biztosítja, hogy irányadó kamatai megfelelően restriktív szinten legyenek meghatározva addig, ameddig erre szükség van - olvasható a közleményben.

Az EKB ismét hangsúlyozta, hogy a Kormányzótanács a jövőben is adatfüggő megközelítést követ, amikor meghatározza a restrikció megfelelő szintjét és időtartamát. Nevezetesen a kamatdöntéseit arra alapozza, hogy milyennek ítéli meg az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.

Az EKB kiemelte továbbá, hogy a Kormányzótanács másik csütörtöki döntése értelmében továbblép az eurórendszer mérlegének normalizálásával. "Folytatni szándékozik 2024 első felében a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések teljes egészében való újrabefektetését. A második fél év folyamán pedig átlagosan havi 7,5 milliárd euróval csökkenteni szándékozik a PEPP-portfóliót. A Kormányzótanács 2024 végén a PEPP alatti újrabefektetések beszüntetését tervezi."

A közlemény szerint az eszközvásárlási program (APP) egyenletes, kiszámítható ütemben csökken, mivel az eurorendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.

Ahogy a bankok törlesztik a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek során felvett összegeket, a Kormányzótanács rendszeresen értékelni fogja, hogy a célzott hitelműveletek és a folyamatban levő visszafizetésük miként járul hozzá monetáris politikájának alapállásához - áll az EKB közleményében.

A Kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének a kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2 százalékos céljához, és hogy megőrizze a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését. Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz is rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamikák elhárításához, amelyek komolyan fenyegetik a monetáris politikának az összes euróövezeti országba való transzmisszióját, lehetővé téve így a Kormányzótanácsnak, hogy árstabilitási megbízatását sikeresebben teljesítse - fogalmazott az EKB közleménye.