A KSH tulajdonképpen az augusztus közepivel megegyező főszámokat közölt – ennek megfelelően nem is okozott nagy meglepetést –, miszerint 0,3 százalékkal csökkent a GDP az előző negyedévhez képest, illetve 2,3 százalékkal az egy évvel korábbi szinthez képest, tehát negyedik negyedéve tart a recesszió, zsugorodik az ország gazdasága – fogalmazott az InfoRádióban Madár István.

Kiemelendő ugyanakkor, hogy a KSH az agrár-GDP-t 70 százalékos növekedésre mérte be a második negyedévben, ami azt jelenti, hogy hiába kicsi a súlya ennek a szektornak, a mínusz 2,3 százalékos GDP-növekedéshez plusz 1,7 százalékkal járult hozzá – tette hozzá a makrogazdasági elemző, rámutatva:

a mezőgazdaság nélkül a gazdaság többi szektora körülbelül 4 százalékos GPD-visszaesésben lenne.

Az agrárium „nem várt teljesítményéből” következően a gazdaság széles köre teljesített a reméltnél rosszabbul. Az ipar és az építőipar például 6 százalékos visszaesésben van, a recesszió pedig a szolgáltatásokat is elérte: az éves index először lett negatív, 2,4 százalékos visszaesést mutatva; ezen belül a kereskedelem két számjegyű, 11 százalékos zsugorodást jelzett a KSH – jegyezte meg a szakértő.

"Miután július–augusztusban vannak még betakarítások, a mezőgazdaság némi támaszként szolgálhat a következő negyedévre is, de nyilván már nem lesz olyan jelentős mértékű a felpattanás a szektorban, mint a második negyedévben" – mondta a Portfolio vezető elemzője.

Szintén „enyhíthet a helyzeten” az is, hogy a harmadik negyedévben végre elkezdhetnek bővülni a reálkeresetek – augusztus-szeptemberre már (éves alapon) kisebb lehet az infláció a bérnövekedésnél –, és a kamatok csökkenése is folytatódni fog, ami mind élénkítheti a gazdaságot.

"Bár a mezőgazdaság (mérséklődő) technikai hatásán kívül egyelőre nem érkeznek az uniós források, és a költségvetés továbbra is bajban van, így az állami beruházások tekintetében inkább projektlehúzások várhatók, mintsem nagy élénkítés, összességében mégis az az általános kép, hogy a harmadik-negyedik negyedévben már a gazdaság fog tudni növekedni" – mondta Madár István.

„A négy negyedévig tartó recessziónak vége lehet, de a gazdaság korábban remélt rakétaszerű kilövése szertefoszlóban van, miután továbbra is jelentős fékező erők vannak."

A Portfolio munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy mindeközben Európa gazdasága is lassul, az Egyesült Államoknak komoly adósságproblémái vannak, Kínával kapcsolatban pedig napról napra kedvezőtlen hírek érkeznek, vagyis meglehetősen rossz a világgazdasági környezet is. A makrogazdasági elemző megismételte: nem nagyon lesz az a fajta óriási kitörés, ami a magyar gazdaság éves átlagos GDP-növekedését egy szebb számra ki tudná kerekíteni.

Hozzátette: az első félév mínusz másfél százalékot meghaladó növekedési száma után a második félévben nem várható akkora bővülés, amivel elérhető a kormány által remélt másfél százalék.

A Portfolio munkatársa szerint inkább az a kérdés, hogy mi lesz az előjele a 2023-as éves átlagos GDP-növekedésnek; az előrejelzések szerint nagyon nullához közeli lesz, az elemzők pedig egyre inkább húzzák lefelé a számaikat. Sőt,

"érdemileg nőtt annak esélye, hogy esetleg az év egésze is negatív GDP-növekedést hozzon,

tehát recessziós 2023-as évünk legyen, de még azért nem teljesen kizárható, hogy lehet egy kis plusz" – mondta Madár István, aki szerint „az idei év már semmiképpen sem lesz nagyon szép éve a magyar gazdaságnak”.