A harmadik országbeli fuvarozók külön fuvarozási engedéllyel végezhetnek fuvarozásokat Magyarországon, illetve az Európai Unióban, amivel – az MLSZKSZ főtitkára szerint – rendszeresen visszaélnek az érintettek, noha hatékonyabb ellenőrzéssel ezek csökkenthetők lennének.

A szövetség meglátása szerint a minimális szolgáltatási díjakat is meg kellene határozni, mert sokan az önköltségi ár alá mennek „ajánlatozáskor”, amivel tulajdonképpen tönkreteszik a kis fuvarozókat. Szintén orvosolandó probléma lenne a schengeni határon való átjutást, ami napokat vesz igénybe a teherautók esetében – emelte ki Bíró Koppány, hozzátéve: a felsorolt problémák rendezésében nyitottság mutatkozik a kormányzat részéről, miután

a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a terület szereplőivel együttműködve számos intézkedést, szabályozói változást tervez bevezetni.

A szakember elmondása szerint jelenleg az engedély gazdálkodás egyik leggyengébb pontja a kontroll, hiszen, ha a külföldi fuvaros számára kiállított – díjköteles – engedélyt, amit elvileg egyetlen útra lehet felhasználni, nem ellenőrzik, akkor azt akár többször is fel tudja használni, ami több fuvart jelent a számára. Az ilyen gyakorlat pedig úgymond tompítja a harmadik országbeli fuvarosok versenyhelyzetét az uniós fuvarosokkal szemben – magyarázta a főtitkár, hozzátéve: az ellenőrzések megerősítése elektronikusan és élő erős (közúti) mód is szükséges, hogy ne lehessen trükközni.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségnek arra vonatkozóan nincsenek pontos információi, hogy az esetleges visszaélésekkel mekkora kárt okoznak a külföldi fuvarozók, de a szakági becslés azt mondja, hogy a magyarországi fuvarok körülbelül 40 százalékát az EU-n kívüli, harmadik országbeli – török, albán, szerb – fuvarosok viszik el a magyar fuvarozók elől, amiknek egy „igen jelentős részénél” tetten érhető az engedélyekkel való trükközés.