Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nagy István agrárminiszter beszél a magyar ebfajták génmegőrzését szolgáló kutatás genetikai eredményeiről szóló sajtótájékoztatón az Agrárminisztériumban 2023. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Nagy István a gabonaimport-tilalom meghosszabbítása mellett érvelt

A magyar agrárminiszter a szolidaritási folyosók működésének javítását szorgalmazza és komoly problémának nevezte azt, hogy a kereskedelemben a szárazföldi szállítás költségei nagyon magasak. Nagy István szerint az Európai Uniónak progresszív pénzügyi támogatást kellene biztosítania a szállítási költségekhez és szigorúan ellenőriznie kellene, hogy a mezőgazdasági termékek valóban rászoruló országokba jussanak el.

Nagy István agrárminiszter kedden a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a frontországok agrárminisztereivel közösen azt kérték az Európai Uniótól, hogy hosszabítsák meg a gabonaimport-tilalmat az év végéig.

Magyarország Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával együtt fordult az EU-hoz az ügyben. A felsorolt országok azt szeretnék, hogy szeptember 15-e után is érvényben maradjon az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalom. A múlt héten Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy a határidő lejártával sem nyitja meg a lengyel–ukrán határt a gabonatermékek előtt. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök ezt a tervet „barátságtalan és populista” lépésnek nevezte.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök így fogalmazott a kérdést illetően: „Álláspontunk egyértelmű: a szárazföldi export blokkolása szeptember 15-e után, amikor a vonatkozó korlátozások megszűnnek, semmilyen formában sem fogadható el. Minden érdeklődővel tartjuk a kapcsolatot, hogy mindenki számára megfelelő megoldást találjunk”.

Nagy István agrárminiszter keddi posztjában kiemelte: fontos a szolidaritási folyosók működésének javítása és eredeti céljának helyreállítása. Szerinte a legfőbb probléma az, hogy a szárazföldi szállítás költségei nagyon magasak. A tárcavezető meglátása szerint hatékony megoldás lenne, ha az EU a szállítási távolságot figyelembe vevő, progresszív pénzügyi támogatást nyújtana a szállítási költségekhez.

„Ezzel elérhető, hogy az ukrán gabonát szárazföldi úton is megérje elszállítani az európai kikötőkbe, és onnan tovább oda, ahol tényleg szükség van rá”

– fejtette ki Nagy István.

A magyar miniszter úgy véli, az ukrán mezőgazdasági termékeknek vissza kell térniük a hagyományos exportpiacaikhoz és a rászoruló harmadik országokba kell eljuttatni azokat. Hozzátette, hogy emiatt arról is gondoskodni kell, hogy az európai kikötőkhöz kerülő ukrán termékek valóban a fejlődő harmadik országokba jussanak el.

„Ellenkező esetben könnyen olyan helyzet állhat elő, hogy az Ukrajnából érkező termékek Európában maradnak, az Európában megtermelt termények eladhatatlanná válnak, a fejlődő országok pedig Oroszországtól szerzik be szükségleteiket” – zárta bejegyzését a politikus.

Címlapról ajánljuk
Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Eddig elég volt egy e-mail vagy telefon a főnöknek, és csak a negyedik naptól kellett orvosi igazolás Németországban – vitát robbantott ki a terv, mellyel a koalíciós kormány szigorítaná a munkavállalók betegállományára vonatkozó szabályozást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

Miközben az Ebola egy ritka törzse pusztít Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismét belekeveredett a klímavédelmi kampányba. A politikusokból és környezetvédőkből álló, magas szintű WHO-bizottság arra szólította fel a szervezetet, hogy nyilvánítsa a klímaváltozást „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek”. Ez a 2010-es évekre emlékeztet, amikor a WHO főigazgatója a klímaváltozást a 21. század legfontosabb egészségügyi kérdésének nevezte. Nem sokkal később kitört a Covid – és kiderült, hogy a WHO felkészültsége és korai reagálása súlyosan hiányos volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×