Ha a nyár végére jelentősen csökken az infláció, akkor idén már nem lesz évközi béremelés.
Leghamarabb augusztus utolsó napjaiban dőlhet el, hogy szeptembertől emelkedhet-e a minimálbér, mivel ekkor jelennek meg az ehhez szükséges féléves makrogazdasági adatok – olvasható a Napi.hu összeállításában.
A júniusi tárgyalásokon egyelőre csak annyi előrelépés történt, hogy a szakszervezetek javaslatot tettek a minimálbér kiigazítására, a munkáltatók pedig nem zárkóztak el egyből a lehetőségtől.
Érdemi, hivatalos tárgyalásra ugyanakkor augusztus legvégéig biztosan nincs lehetőség, a kiindulópont ugyanis a féléves, hivatalos makrogazdasági és vállalkozói adatok ismerete. Ezek az adatok – egyebek mellett a GDP, az infláció és a termelékenység változása – viszont leghamarabb augusztus végén lesznek nyilvánosak.
A lap szerint ráadásul még ha a makrogazdasági feltételek augusztusra adottak is lennének, a legkisebb bér emeléséről még akkor is meg kellene egyezniük a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak.
De még a legoptimálisabb helyzetben is szinte csak egy hajszálon fog múlni az, hogy lehet-e év közben magasabb a munkavállalók fizetése.
Ugyanis a bérkorrekció egyik feltétele az az, hogy az infláció éves átlagban meghaladja a 18 százalékot. A jelenlegi árcsökkenések és a júniusi árakra vonatkozó adatok alapján pedig az elemzők egy része 17 és 18 százalék körüli inflációval számol a nyár végére.
KezdőlapGazdaságEgy hajszálon múlik, hogy lesz-e szeptembertől minimálbér-emelés
A téli átigazolási időszakban ötmillió eurós, vagyis kétmilliárd forintos vételi ajánlatot tett négy magyar játékosért is a Ferencváros, ám az összes klub nemet mondott – erről írt Facebook-oldalán Kubatov Gábor, az FTC elnöke. Szabados Gábor sportközgazdász véleményét kérdeztük.
Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
Egyre többször röppen fel, hogy a kormány által bevezetett árrésstopok tartósan velünk maradnak. Az Európai Uniónak a magyar árszabályozás nem tetszik, és valóban vannak kételyek a fenntarthatósága körül. Éppen ezért valamilyen átalakításra szükség lehet, erre pedig a legkönnyebben elérhető példa a román típusú árrésstop.
A lakhatási válságra hivatkozó érvelést több adat is cáfolja, a népszavazás pedig valójában egy saját szervezésű, hitelesítés nélküli közvélemény-kutatás volt.