Ha a nyár végére jelentősen csökken az infláció, akkor idén már nem lesz évközi béremelés.
Leghamarabb augusztus utolsó napjaiban dőlhet el, hogy szeptembertől emelkedhet-e a minimálbér, mivel ekkor jelennek meg az ehhez szükséges féléves makrogazdasági adatok – olvasható a Napi.hu összeállításában.
A júniusi tárgyalásokon egyelőre csak annyi előrelépés történt, hogy a szakszervezetek javaslatot tettek a minimálbér kiigazítására, a munkáltatók pedig nem zárkóztak el egyből a lehetőségtől.
Érdemi, hivatalos tárgyalásra ugyanakkor augusztus legvégéig biztosan nincs lehetőség, a kiindulópont ugyanis a féléves, hivatalos makrogazdasági és vállalkozói adatok ismerete. Ezek az adatok – egyebek mellett a GDP, az infláció és a termelékenység változása – viszont leghamarabb augusztus végén lesznek nyilvánosak.
A lap szerint ráadásul még ha a makrogazdasági feltételek augusztusra adottak is lennének, a legkisebb bér emeléséről még akkor is meg kellene egyezniük a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak.
De még a legoptimálisabb helyzetben is szinte csak egy hajszálon fog múlni az, hogy lehet-e év közben magasabb a munkavállalók fizetése.
Ugyanis a bérkorrekció egyik feltétele az az, hogy az infláció éves átlagban meghaladja a 18 százalékot. A jelenlegi árcsökkenések és a júniusi árakra vonatkozó adatok alapján pedig az elemzők egy része 17 és 18 százalék körüli inflációval számol a nyár végére.
KezdőlapGazdaságEgy hajszálon múlik, hogy lesz-e szeptembertől minimálbér-emelés
Az Öböl-menti arab országok egy héten b elül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.
"This is not Winston Churchill we're dealing with," the US president says, adding he's "not happy" with the UK's initial response to US-Israeli strikes.
9 °C
