Ha a nyár végére jelentősen csökken az infláció, akkor idén már nem lesz évközi béremelés.
Leghamarabb augusztus utolsó napjaiban dőlhet el, hogy szeptembertől emelkedhet-e a minimálbér, mivel ekkor jelennek meg az ehhez szükséges féléves makrogazdasági adatok – olvasható a Napi.hu összeállításában.
A júniusi tárgyalásokon egyelőre csak annyi előrelépés történt, hogy a szakszervezetek javaslatot tettek a minimálbér kiigazítására, a munkáltatók pedig nem zárkóztak el egyből a lehetőségtől.
Érdemi, hivatalos tárgyalásra ugyanakkor augusztus legvégéig biztosan nincs lehetőség, a kiindulópont ugyanis a féléves, hivatalos makrogazdasági és vállalkozói adatok ismerete. Ezek az adatok – egyebek mellett a GDP, az infláció és a termelékenység változása – viszont leghamarabb augusztus végén lesznek nyilvánosak.
A lap szerint ráadásul még ha a makrogazdasági feltételek augusztusra adottak is lennének, a legkisebb bér emeléséről még akkor is meg kellene egyezniük a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak.
De még a legoptimálisabb helyzetben is szinte csak egy hajszálon fog múlni az, hogy lehet-e év közben magasabb a munkavállalók fizetése.
Ugyanis a bérkorrekció egyik feltétele az az, hogy az infláció éves átlagban meghaladja a 18 százalékot. A jelenlegi árcsökkenések és a júniusi árakra vonatkozó adatok alapján pedig az elemzők egy része 17 és 18 százalék körüli inflációval számol a nyár végére.
KezdőlapGazdaságEgy hajszálon múlik, hogy lesz-e szeptembertől minimálbér-emelés
Elérte az inflációs hullám Európát – erről írt elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az InfoRádió Horváth Sebestyént, az Oeconomus elemzőjét kérdezte.
Az igazságügyi miniszter nem tesz szombaton esküt. Melléthei-Barna Márton országgyűlési képviselőként viszont megkezdi a munkát. Hosszú Facebook-posztban indokolt. Magyar Péter pénteken újabb jelöltről tesz bejelentést.
A négy meghatározó jegybank – az Európai Központi Bank, a Federal Reserve, a Bank of England és a Bank of Japan – áprilisban ugyan egyaránt változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, ám a kamattartás mögött gyökeresen eltérő monetáris politikai helyzetek húzódnak meg – írja májusi elemzésében a BNP Paribas. A bank alapforgatókönyve júniusban három 25 bázispontos kamatemelést tart valószínűnek: az euróövezetben, az Egyesült Királyságban és Japánban, míg a Fed egyelőre külön pályán mozog. Az energiaársokk minden nagy gazdaságot érint, de eltérő dilemmákat okoz: az USA erősebb növekedésből és nettó szénhidrogén-exportőri pozícióból indul, míg az euróövezet, az Egyesült Királyság és Japán érzékenyebb a stagflációs kockázatokra. A júniusi döntéseket az határozhatja meg, hogy az addig érkező adatok mutatnak-e másodkörös inflációs hatásokat, vagyis az energiaársokk szélesebb körű átterjedését.
Mit kell tudni a német érettségi előtt? Milyen feladatok voltak a német érettségi vizsgán 2026-ban? Hol található az idei feladatsor és a megoldások? Mutatjuk.
11 °C
.jpg)
