A tartós a kihívásokkal teli globális környezet ellenére javulnak a gazdasági kilátások, az európai gazdaság továbbra is ellenálló képességet mutat - írta az Európai Bizottság a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve közölte, az alacsonyabb energiaárak, a kínálati korlátok mérséklődése és az erős munkaerőpiac kismértékű növekedést eredményezett 2023 első negyedévében, ez eloszlatta a recessziótól való félelmet. A vártnál jobb évkezdés az EU gazdaságának növekedési kilátásait 2023-ban - a téli időközi előrejelzés szerinti 0,8 százalék helyett - 1 százalékra, 2024-re pedig a korábban várt 1,6 százalékról 1,7 százalékra emeli.

Az euróövezetre vonatkozó várakozások szintén felfelé módosulnak és hasonló nagyságrendűek:

2023-ban 1,1, illetve 2024-ben 1,6 százalékos GDP-növekedés várható.

A továbbra is fennálló árnyomás az inflációt is felfelé módosította, 2023-ban 5,8 százalékra, 2024-ben pedig 2,8 százalékra az euróövezetben.

Az első negyedévben a GDP 0,3 százalékkal nőtt az EU-ban, az euróövezetben pedig 0,1 százalékkal. A mutatók a második negyedévben folytatódó növekedésre utalnak - tette hozzá az uniós biztos.

Az összegzést idézve a Portfolio mindehhez hozzáteszi:

Svédország és Észtország kivételével idén minden EU-s tagállam elkerüli a recessziót.

Ezekben az országokban is csak csekély recesszió várható, a svéd gazdaság 0,5, az észt 0,4 százalékkal eshet a Bizottság előrejelzői szerint. A legnagyobb növekedés Írországban várható, ott 5,5 százalékkal bővülhet a gazdaság, de jó éve lehet Máltának (+3,9 százalék) és Romániának (+3,2 százalék) is.

A déli országok idén erősebbek lesznek az átlagnál, ami vélhetően nem kis részben az energiaválságnak való kisebb kitettségüknek és a turizmus felpattanásának tudható be. Görögország idén 2,4 százalékkal, Portugália szintén 2,4 százalékkal, Ciprus 2,3 százalékkal,

Spanyolország pedig 1,9 százalékkal bővülhet, ezzel az ibériai ország lehet a legnagyobb ütemben bővülő európai nagygazdaság.

Ami a többi nagy országot illeti, Németország - ahol több elemző még mindig recesszióra figyelmeztet - a Bizottság szerint 0,2 százalékkal nőhet, Franciaország 0,7 százalékkal, Olaszország pedig 1,2 százalékkal bővülhet idén.

A régiónk változatos növekedést mutathat, élen Romániával, de az EU-s átlagot (1 százalék) meghaladhatja a szlovák (+1,7 százalék) növekedés is, elmaradhat tőle viszont a lengyel (+0,7 százalék), a magyar (+0,5 százalék) és a cseh növekedés is (+0,2 százalék). Az előrejelzés Magyarországra vonatkozó részéről itt írtunk bővebben.

Az Európai Bizottság az előrejelzésben azt írta: az európai gazdaságnak sikerült megfékeznie Oroszország Ukrajna elleni háborújának kedvezőtlen hatását, az ellátás gyors diverzifikációjának és a gázfogyasztás jelentős visszaesésének köszönhetően átvészelte az energiaválságot.

A jelentősen alacsonyabb energiaárak csökkentik a cégek termelési költségeit, mérséklődnek a fogyasztók energiaszámlái is. A magánfogyasztás ugyanakkor visszafogott marad, mivel a bérnövekedés elmarad az inflációtól. Minthogy az infláció továbbra is magas, a finanszírozási feltételek tovább szigorodnak - jegyezték meg.

Kiemelték: 2023 első negyedévében az energiaárak meredek csökkenése közepette az uniós infláció tovább mérséklődött. A maginfláció - az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélküli infláció - tartósabbnak bizonyul. Márciusban történelmi csúcsot, 7,6 százalékot ért el, de fokozatosan csökkenni fog, mivel a haszonkulcsok elnyelik a magasabb bérnyomást és szigorodnak a finanszírozási feltételek - írták. Éves alapon az euróövezet maginflációja 2023-ban átlagosan 6,1 százalék lehet, majd 2024-ben 3,2 százalékra csökken - tették hozzá.

A prognózis szerint az EU aggregált államháztartási hiánya 2022-ben a GDP 3,4 százalékára csökkent.

Idén és jövőre az energiaárak csökkenése lehetővé teszi a kormányok számára, hogy fokozatosan leállítsák az energiatámogatási intézkedéseket, ami további hiánycsökkentést eredményez majd,

idén a GDP 3,1 százalékára, 2024-ben pedig 2,4 százalékra. Az EU GDP-arányos adóssághányada az előrejelzések szerint 2024-ben 83 százalék alá csökken (az euróövezetben 90 százalék), ami még mindig meghaladja a világjárvány előtti szintet - jegyezték meg.

Az előrejelzés szerint a munkaerőpiac továbbra is ellenáll a gazdasági lassulásnak. A foglalkoztatás növekedése idén 0,5 százalék lesz, majd 2024-ben 0,4 százalék. A munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint valamivel 6 százalék felett marad.

Noha a bérnövekedés eddig jóval az infláció alatt maradt, azonban tartósabb béremelések várhatók egyebek mellett a minimálbérek több országban tapasztalható erőteljes emelése és általában véve a munkavállalók részéről az elvesztett vásárlóerő visszaszerzésére irányuló nyomás miatt.