Az új jogszabály olyan beruházásokra vonatkozna, amik elérik a közbeszerzési értékhatárt, és legalább 50 százalékban állami és/vagy uniós pénzből valósulnak meg.
Ahogy az indoklásban olvasható a törvényjavaslat új alapokra kívánja helyezi, illetve egységesítené az állami építési beruházások rendszerét. Hatékonyabbá tenné az állami építési beruházások megvalósítását, kiszámíthatóbb jogviszonyokat teremtene. A cél az, hogy Magyarország a sikeres állami építési beruházások területén 2030-ra Európa élmezőnyébe kerüljön.
A dokumentum alapján végeredményében minden állami építkezés építtetője Lázár János lenne, hacsak másképp nem rendelkeznek – jegyzi meg a 444.hu.
-
A tervezet szerint a jövőben „állami építési beruházási keretprogramot” alkotnának, első körben 2035 végéig, amiben összefoglalnák, milyen beruházásokra készülnek. A programot szintén a Lázár vezette Építési és Közlekedési Minisztériumban írnák.
-
Ellenőrző bizottságokat hoznának létre, élükön miniszterekkel vagy az általuk kinevezett politikai vezetőkkel és társelnökként Lázár Jánossal, illetve az ő delegáltjával.
-
Létrejönne továbbá az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács, benne különböző kamarák, hatóságok és a MÁV vezetőivel, ennek szintén Lázár lenne az elnöke. A Tanács iránymutatásai alapján Lázár rendeleteket alkothatna.
-
Sőt, ezen túl Lázár János hozná létre az egyes beruházásokhoz szükséges projektszervezeteket is, és ő szabná meg a tagok feladatait.
A törvény hatálya nem terjed ki mindenkire, így a gazdasági társaságok, civil és egyházi szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok, vagyonkezelő alapítványok, atomenergetikai beruházások és a Budapest-Belgrád vasút kivételt képez – teszi hozzá a Népszava. Bár a szövegben betűhíven nem szerepel, a lap azt feltételezi, hogy a törvény minden bizonnyal a települési önkormányzatokra is vonatkozik.
