Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Concept of wealth, personal savings and collecting money for retirement
Nyitókép: Bence Bezeredy/Getty Images

Bejelentés: ismét kiterjesztették a kamatstopot, fiatalok, családok örülhetnek

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter érkezett a friss hírrel.

Facebook-videóval jelentkezett Nagy Márton kedden, amelyből kiderül, hogy bekerül a kamatsapka alá a a szabad felhasználású Diákhitel1 is.

Mint mondta, a korábban a szankciós kamatfelár letörése, így a családok és a teljes foglalkoztatás megvédése érdekében vezette be a kormány a kamatstopot a lakossági hitelekre, amit aztán kiterjesztett a kkv szektorra is.

A következő lépésben a kormány a drasztikusan megromlott kamatkörnyezet miatt megvizsgálta a Diákhitelek helyzetét.

"Megállapítottuk, hogy amennyiben a kormány nem intézkedik, úgy a szabadon felhasználható Diákhitel1 kamatát a duplájára, több mint 10 százalékra kellene felemelni. Ezzel több mint 100 ezren kerültek volna nehéz helyzetbe" - indokolta az új lépést a tárcavezető.

Tehát

a Diákhitel1 a rá is kiterjesztett kamatstop révén változatlanul 4,99 százalékos kamattal lesz elérhető 2023 januárjától.

A Képzési Hitel és a Diákhitel2 továbbra is kamatmentesen lesz elérhető a felsőoktatásban tanulóknak.

Nagy Márton megjegyezte: a kamatstop újabb kiterjesztésével már 12-re nő azon intézkedések száma, amellyel a kormány a lakosságot és a vállalkozásokat segíti a szankciós inflációval és az elhibázott brüsszeli szankciók negatív hatásaival szemben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×