Azért jön létre önálló Energiaügyi Minisztérium, mert Európában véget ért az olcsó energia korszaka és teljesen új helyzet alakult ki – egyebek mellett ezt mondta a miniszterjelölt. Lantos Csaba úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak rettenetesen nagy az energiafüggősége, hiszen a szükséges mennyiség 75 százalékát, az elektromos áram 30, a földgáz 85, a kőolaj 90 százalékát, valamint a Paksi Atomerőmű fűtőanyagát importból kell beszerezni.

A miniszterjelölt egyértelművé tette, hogy támogatja a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjainak további működését és a létesítmény majdani bővítését is.

A megújuló energiák közül elsőként a biogázt, a biomasszát és a geotermikus forrásokat említette. A többivel, a napenergiával és a szélenergiával kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy a technológia egyelőre nem alkalmas a megtermelés pillanatában felesleges áram ipari méretekben és gazdaságos tárolására, ráadásul az ország földrajzi adottságai miatt a szélerőművek csak kiegészítő energiaforrások lehetnek – tette hozzá Lantos Csaba, aki "regionális játékossá" szeretné emelni a Magyar Villamos Műveket.

Az Energiaügyi Minisztérium december 1-jén jön létre. Az energiapolitikán kívül ide tartozik majd a bányászat, a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás és a közműszolgáltatás is.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter közigazgatási államtitkára Czepek Gábor, az MVM eddigi elnök-vezérigazgatója lesz.

A megszűnő technológiai és ipari minisztériumból az energiaügyi tárcához átkerül, de várhatóan megőrzi a posztját Koncz Zsófia, aki miniszterhelyettes lesz. Szintén átveszik Raisz Anikót, aki környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár lesz és érkezik Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár is.

A következő hónapban szintén megalakul a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, az eddigi tárca nélküli miniszter, Nagy Márton vezetésével, Lázár János Építési és Beruházási Minisztériuma pedig átalakul Építési és Közlekedési Minisztériummá.