Az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. A NAK által kiépített rendszernek az idei az ötödik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden egyes forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Agrárminisztérium közös sajtóközleményében.

Mint emlékeztetnek, a talajgenerátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók.

A jégkármérséklő rendszer működését szakmailag az Országos Meteorológiai Szolgálat támogatja. A generátorokat idén az április–júniusi időszakban jellemzően főleg a Dunántúlon kellett bekapcsolni az esetenkénti heves zivatarok miatt. A nyári, szinte egész Európát sújtó történelmi mértékű aszály miatt július–augusztusban sokkal kevesebbszer, és alapvetően csak helyi jelleggel volt jégveszély, ami miatt csak kevésszer volt szükség a generátorok bekapcsolására. Szeptemberben a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű csapadék hullott az országban, ebben a zivataros időszakban 14 napon kellett bekapcsolni a generátorokat, szeptemberben nem kevesebb mint 35 009 órát mentek a generátorok – ismertetik.

A közleményben azt is hangsúlyozzák: tudományosan bizonyított, hogy a jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni, működése nem hordoz sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot.

Az év hátralévő részében a rendszer karbantartási munkálatait végzik el, felkészítve azt a következő, 2023 tavaszán induló védekezési szezonra.