Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke beszédet mond a budapesti Prega konferencián, az agroinform.hu és a NAK agrárdigitalizációs és precíziós gazdálkodási rendezvényének megnyitóján 2022. május 11-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Győrffy Balázs az aszályos konteókról: ez már nem játék

Halálos fenyegetések miatt egyes területeken leállt a jégkármérséklő rendszer. A részletekről Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökét kérdeztük.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a jégkármérséklő rendszer több generátorkezelője halálos fenyegetést kapott, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az érintett körzetekben leállította a szolgáltatást. A NAK múlt pénteki közleménye szerint egyre szélesebb körben terjed az a tévhit, ami szerint a szolgáltatás tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért.

Győrffy Balázs az eset kapcsán egyetértett azzal, az Alföld egyes részein egészen extrém, emberemlékezet óta nem látott aszály sújtja a termelőket, a gazdák elkeseredettsége pedig nagyon jó táptalajt adott annak a „butaságnak”, hogy a szárazság kiváltó oka a jégkármérséklő rendszer működtetése. Kiemelte: bár tényszerűen tudják bizonyítani, hogy ez nem igaz, soha nem gondolták volna, hogy ezt bizonygatniuk kell, miután két, egymással nem összefüggő dologról van szó.

Emlékeztetett, a jégkármérséklő rendszer, ami öt esztendeje működik az országban, arra alkalmas, hogy a jégszemcsék darabszámát megsokszorozza, ezáltal az átmérőjét csökkentse, így minden évben több tízmilliárd forintnyi termelési értéket óv meg, és nem csak a mezőgazdaságban.

A NAK elnöke szerint egy magát szakembernek mondó, egyébként semmilyen végzettséggel, tapasztalattal nem rendelkező ember kezdte híresztelni, hogy emiatt nem esik az eső.

Az összeesküvés-elméletek odáig eszkalálódtak, hogy a kamara több generátorkezelőjét halálosan megfenyegették.

Miután az ő testi épségük és életük biztonsága elsődleges, ezért a NAK az érintett térségben leállította a rendszer működését, elkerülendő a konfliktus éleződését – tette hozzá. Természetesen ezzel párhuzamosan a jogi lépéseket is megtették, hiszen a rendszer üzemeltetése egy deklarált közfeladat, tehát nem „ha akarom csinálom, ha nem akarom, nem csinálom” kérdése. Győrffy Balázs arra is felhívta a figyelmet, azzal, hogy a rendszer most hézagosan működik, az ország egyes részein a jégkár bekövetkezésének esélye szignifikánsan magasabb, mint ha normál menetrendben működnének.

A kamara elnöke érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy legjobb tudomása szerint nem az említett „önjelölt szakértő” fenyeget, hanem mások az ő szavára alapozva. Mint fogalmazott, kaptak névtelen hívásokat és névtelen leveleket is, de előfodult, hogy

egy generátorkezelő házánál húsz-huszonöt fős tömeg verődött össze indulatos körülmények között, rendőrt is kellett hívni,

hogy a köznyugalmat helyreállítsák.

Győrffy Balázs szerint az elkeseredettség érthető, mert az aszály egészen extrém módon sújtja egyes területeken a gazdálkodókat, de ez nem mentesít senkit az alól, hogy megfenyegessen másokat. „Még ha lenne is köze a kettőnek egymáshoz, akkor sem ez az elintézési módja” – emelte ki a NAK elnöke, megjegyezve, hogy a Pó-síkságon akkora az aszály, hogy Olaszország legnagyobb folyója a kiszáradás határán van, ott viszont nincs ilyen rendszer, de ugyanez elmondható Németország keleti feléről is. Tehát a szárazság és a jégkármérséklő rendszer működtetése között nincs semmilyen összefüggés – ismételte meg.

Azt is közölte, hogy első lépésként megpróbálták elmagyarázni a gazdáknak, hogy a rendszer hogyan működik és annak a légkörben milyen következményei vannak. Több fórumot is tartottak, szakértőket és meteorológusokat vonultattak föl, mégis nagyon sok kritikát kaptak, legfőképp azt mondták, hogy nem is kíváncsiak arra, amit mondanak, mert biztosan csak hazudnak.

Olyan vélemény is elhangzott, hogy őket csak a CIA fogadta fel, hogy irtsák az emberiség egy részét

– tette hozzá Győrffy Balázs, aki szerint ennyire érzelmileg motivált embereket észérvekkel nagyon nehéz meggyőzni, ezért úgy véli, egy feladatuk maradt, elejét venni, hogy a „butaság” tovább terjedjen, azokat pedig, akik halálosan megfenyegetnek közfeladatot ellátó személyeket, jogi felelősségre vonni, mert „ez nem játék”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×