Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Nagy Márton: az euróbevezetés nem cél

50 százalék fölé kívánja emelni a kormány az élelmiszer-kiskereskedelmi és építőanyag-szektorban a magyar tulajdoni részarányt - hangzott el Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt gazdasági bizottsági meghallgatásán. Cél: 2030-ig 3,5 százalékkal jobban kéne növekedni, mint az EU-átlag.

Nagy Mártont gazdaságfejlesztési miniszternek kérte fel Orbán Viktor az ötödik kormányába, új tagja lehet a kabinetnek. A jelöltre szerdán parlamenti bizottsági meghallgatások vártak.

Nagy Márton fő célja a "fenntartható felzárkózás", amihez "önálló és önellátó gazdaságot kell létrehozni".

A legalapvetőbb növekedési követelmény szerinte a pénzügyi stabilitás, ezt követheti a foglalkoztatottság növelése, a vidék felzárkóztatása ("az ollót zárni kell" a vidék és Budapest között), a családtámogatása, valamint a zöld és digitális szempontok.

Az euró bevezetése szerinte rövid- és középtávon sem kormányzati cél.

Indoklás

Nagy Márton az euróbevezetés halasztásának indoklásakor elmondta, bár a kormány az EU-tagsággal vállalta az euró későbbi bevezetését, azonban ennek feltétele, hogy bizonyos fejlettségi szintet elérjen az ország, de a 76 százalékos fejlettség még nem az a szint, amikor az ország a nemzeti fizetőeszközről és a monetáris politikáról lemondjon.

"Ha megnézzük a korábban csatlakozó országokat, Szlovákiát, Görögországot és Portugáliát már rég megelőztük, mert nem valósult meg az a konvergencia, amiről mindenki áhította, hogy az euró meghozza. Először is fel kell zárkozni önálló gazdasággal, önellátó gazdasággal, ha ez megtörtént, akkor lehet elgondolkodni azon, hogy feladjuk a monetáris politikai részt, korábban semmiképpen. Megtanultuk azt, hogy ennek mekkora áldozata lehet" - nyomatékosította Nagy Márton.

Egyensúly

A költségvetési egyensúly megvalósul, az idei 4,9 százalékos hiánycél tartható, jövő évre pedig ez 3,5-re mérséklődik, miközben az államadósság 76 százalékra csökken, a fizetési mérleg egyenlege pedig szufficitbe fordul - derül ki a Portfolio.hu összefoglalójából.

A családbüdzsé marad a világon a legmagasabb, a GDP 6 százalékát kitevő.

Fontos bejelentése volt, hogy

az építőanyag-szektorban és az élelmiszer-kiskereskedelemben növelni kell a hazai tulajdon részarányát, ide tartoznak a biztosítók is; több mint 50 százalékosra.

A felzárkózás folytatódni fog, 2030-ra a cél az EU-átlag 100 százalékának elérése a jelenelgi 76-ról - ehhez a többletnövekedést a jelenlegi 2-ről 3,5-re kell növelni -; a legfőbb versenytárs e téren Lengyelország.

Kiderült az is, hogy Fónagy János, Túri Anikó és Lóga Máté lesznek az államtitkárok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×