A környezet hatásai, köztük a világban zajló energiaár-robbanás alól – ami az alapanyagoktól a munkabérekig, mindenre hatással van – a vendéglátás sem mentesül, így aztán árat kell emelniük – mondta érdeklődésünkre Kovács László. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke megjegyezte: van olyan étterem, ahol decemberben még 25 forint volt 1 kWh villamos energia, januárban pedig már 150 forint. Az áremelkedés tehát jelentős, amit már nehéz „benyelni” annak az egyébként már nem igazán létező nyereségnek a rovására, amivel eddig a vállalkozások kalkuláltak.
Kovács László emlékeztetett: a vendéglátás éppen csak kezd magához térni a koronavírus-járvány két éve húzódó „rémisztő” hatásából, ami nagy munkaerőhiányt generált. Akiknek kényszerűségből el kellett hagyniuk a szakmát, félnek visszatérni egészen addig, míg el nem múlik a pandémiás hatás, pótlásuk tehát egyelőre várat magára. Az ipartestület elnöke hozzátette: próbálkoznak ugyan atipikus, részmunkaidőben dolgozó vendégmunkásokkal enyhíteni a helyzeten, de ez csak részsegítséget jelent, egyelőre a képzés és a kísérletezés zajlik. Ugyanakkor a szakértő szerint a munkaerőhiány miatti
jelentős béremelkedés olyanokat is visszavonzhat, akik korábban elhagyták a szakmát.
A munkaerőhiány leginkább a szakmunka területén érezhető. Hiány van szakácsokból, cukrászokból és felszolgálókból, de még a kisegítők is nagyon kevesen vannak – mondta Kovács László, és arra is rámutatott, hogy a szakmunkák esetében ráadásul nem is lehet egyik napról a másikra betanulni. Az elnök arra is kitért, hogy a problémák lokálisan is megfigyelhetők, főleg az üdülőterületeken nagy a hiány, de szerinte az is borítékolható, hogy a kerthelyiségek tavaszi megnyitásával fokozódni fog a vidék irányába az elszívóerő – a főváros kárára.
Végezetül azt mondta: a vendégek szempontjából egészen biztosan sokkoló hatású lesz az akár 50 százalékos áremelkedés, de egy idő múlva visszatérhet az emberek igénye – amihez ha fizetőképesség is társul –, ami aztán a vendéglátás újbóli felívelését jelentheti.
