Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Restaurant service bell vintage with bokeh
Nyitókép: bgton/Getty Images

Szédítő drágulás indult a hazai szálláshelyeken

Átlagban 70 százalékos drágulást lát az egyik nagy szállásközvetítő egy év alatt, de a járvány előtti utolsó békeévhez, 2019-hez képest is 60 százalékos az emelkedés. A két számjegyű áremelkedés minden szálláshelyen garantált, amit a hotelek a többszörösére emelkedő energiaköltségekkel és a növekvő bérkiadásaikkal indokolnak.

Egyelőre nehéz megítélni a drágulás végső mértékét, mert még tart a piaci szereplők átárazása, de úgy tűnik, hogy senki sem várt tavaszig, a szállodák és a magánvállalkozók is év elején akarják felmérni, hogy mennyit tudnak elkérni a piacon. Az egyik legnagyobb közvetítőcég, a Szallas.hu adatai szerint tény, hogy van áremelkedés, és további drágulás várható a koronavírus-járvány lecsengésével a Portfoliónak küldött adataik alapján

jelenleg közel 70 százalékos áremelkedést látnak az idei adatokat összehasonlítva a tavalyi első negyedévvel.

A gazdasági portál emlékeztet, tavaly az első három hónapban az országos átlag 7100 forint/fő/éj volt, míg idén eddig 12 000 forint/fő/éj. Ez ráadásul még csak az előfoglalási szezon. Az új vendégéjszaka átlagárak már bőven meghaladják a koronavírus-járvány előtti 2019-es számot is, akkor 8519 Ft/fő/éj volt az átlagár, míg 2020-ban 9283 Ft/fő/éj. Az adatok értelmezéséhez, az előző év azonos időszakával való összehasonlítása kapcsán fontos kiegészítés, hogy akkor korlátozások voltak ebben az időszakban. Ez egy országos átlag, tehát ehhez képest akadhatnak jelentős eltérések régiónként, településenként, szálláshelyenként. A járvány előtti adatokkal így jobb az összehasonlítás, az utolsó békeévhez, 2019-hez képest is 60 százalékos a növekedés – teszik hozzá.

A Portfolio cikke a többi között arra is kitér, hogy a magánszállásadók sem a tavalyi, sőt, már nem is a 2019-es árakon dolgoznak, így például a budapesti magánszállások a 3 évvel ezelőtti, utolsó ideális turisztikai állapotokkor tapasztalható árakhoz képest is 5-10 százalékkal drágultak. Kiváltképp, hogy a külföldi turisták éjszakánként 15-20 euró áremelkedést meg sem éreznek, hiszen a hazai szállásköltségek még így is jóval alacsonyabbak, mint például Bécsbe, Prágában vagy épp Pozsonyban.

A drágulás még egy nem elhanyagolható tényezője az sem, hogy a koronavírus-járvány miatt hozott adókönnyítések egy részének vége.

Mi áll a drágulás hátterében?

A Szallas.hu szerint a markáns áremelkedés elsődleges indikátorai, hogy a szállásadóknak a munkaerőhiány miatti bérköltségnövekedések, a megugró rezsiköltségek, az általános infláció és a pandémia miatt kimaradt bevételek jelentős nehézséget okoznak. Ráadásul vannak olyan szálláshelyek, amelyek fejlesztéssel rukkoltak elő: növelték szolgáltatásaik körét, felújítottak, beruháztak. Sokszor ezeket is szeretnék érvényesíteni az áraikban.

„Mindezt megkoronázza, hogy az utazási iránti kedv időről időre fokozódik. A pandémia miatti kiszabadulási vágy, a növekvő kereslet szintén felfelé mozdíthatják az árakat” – írta a Portfoliónak a Szallas.hu sajtószóvivője. Ugyanakkor „2022 év elején még a 2019-es rekordévnél is jobban állnak a szállásadók, már, ami az előfoglaltságot illeti” – tette hozzá Kelemen Lili. Bár a tavaly tavaszi járványkorlátozások árnyalják a képet, de nőtt a tervezett átlagos tartózkodási idő is.

A Szallas.hu szerint a legnépszerűbb úti célok most Budapest mellet Eger, Hévíz, Gyula, és Hajdúszoboszló. Sokan látogatnak Szegedre, Pécsre, illetve Zalakarosra is.

Dinamikus árazás

Rádóczy Andrea, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének balatoni régióelnöke a Portfolio megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a szállodások többsége az elmúlt két-három évben teljességgel átállt a repülőjegy értékesítésnél is jól megszokott dinamikus árazásra. Mint mondta, az árat a kereslet határozza meg, ezért lényeges, mely időszakra, hány héttel, hónappal a várható érkezés előtt keresünk szállást.

Az utolsó pillanatban nehéz kedvezményes árat elcsípni.

„Tudatos tervezéssel azonban számos akciós, előkedvezményt, extra szolgáltatást is tartalmazó szállodai tartózkodást foglalhatunk” – osztotta meg az áremelkedés egy lehetséges tompításának eszközét a Hotel Golden Lake Resort Balatonfüred szállodaigazgatója.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×