Infostart.hu
eur:
365.3
usd:
316.58
bux:
149903.82
2026. augusztus 12. szerda Klára
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Nagy Márton: így segít az infláció ügyén az árstop

A miniszterelnök főtanácsadója a Világgazdaságnak adott interjút.

Az élelmiszerárstop jól illeszkedik a kormány antiinflációs politikájába, amely a családokat védi. A korábban meghozott intézkedések - a rezsicsökkentés, az üzemanyagárak befagyasztása, a kamatstop - ugyancsak ezt a cél szolgálták - mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója.

A napilap pénteki számában Nagy Márton hangsúlyozta: a kereskedelmi egységek nem tehetik meg, hogy az élelmiszerárstop alá tartozó termékeket nem forgalmazzák, a kormány előírja számukra a megfelelő mennyiség polcon tartását.

Nagy Márton elmondta, hogy

a rezsicsökkentés és az üzemanyagárak befagyasztása 1-1,5 százalékponttal csökkentette az inflációt, az élelmiszerárak stopja pedig további 0,5-1 százalékponttal mérsékli majd

a fogyasztói árakat. Így összességében a kormányzati antiinflációs törekvések 2-2,5 százalékponttal szoríthatják le az árak emelkedését. A főtanácsadó utalt rá, hogy míg hazánkban 2021 novemberében 7,4 százalék volt az infláció, addig Lengyelországban tavaly decemberben 8,9 százalékos volt az általános áremelkedés üteme: vagyis a kormányzati intézkedések tetten érhetők. Úgy látja, hogy 2022-ben - még ha a következő hónapokban csökkennek is az árak - az infláció 5 százalék körül alakulhat.

A helyzetet nagyban befolyásolja, hogy a járvány mikor ér véget, hiszen ameddig a pandémia kitart, addig az infláció is velünk lesz. Tudniillik a globális ellátási láncok akadozásáért a járvány a felelős, megszűnésével az említett zavarok is eltűnnek. Hozzátette: a jegybanki inflációs cél, a 3 százalékos áremelkedési ütem 2023 elejére jöhet össze.

A közgazdász szólt arról is, hogy a magyarországi inflációt kétharmadrészt globális tényezők mozgatják, egyharmadrészt pedig belső faktorok okozzák.

Arra a felvetésre, hogy mi lesz a fedezetük az idei jóléti intézkedéseknek és az ágazati béremeléseknek, Nagy Márton úgy felelt, hogy a döntések hátterében a kormány sikeres válságkezelése áll, hiszen a magyar gazdaság gyorsan helyrejött.

Nagy Márton szerint a 2021-es gazdasági növekedés bőven 6 százalék felett volt, ami azt is jelenti, hogy a 2019-es teljesítmény fölé jutottunk, több mint 1 százalékkal. A 2022-es bővülés 5 százalék körül alakulhat, ami ugyancsak szép teljesítmény lesz.

Kiemelte, hogy

a hazai munkaerőpiac teljesen helyreállt,

ezt jelzi, hogy 4,7 milliónyian dolgoznak, és a munkanélküliségi ráta mindössze 3,6 százalék.

A gazdasági napilapban megjelent összeállításból kiderül, hogy az elemzők szerint átmeneti hiányt okozhat az élelmiszerárak befagyasztása, az árstop alá eső élelmiszerek előállítói pedig úgy vélik: az árcsökkentéshez a kereskedelmi láncoknak kell lemondaniuk árrésük egy részéről, ellenkező esetben az élelmiszer-előállítás biztonsága kérdőjeleződik meg.

A NielsenIQ piackutató adatai szerint az elmúlt egy évben 43,5 milliárd forintot költöttünk tejre, 39 milliárdot napraforgó-étolajra, 19 milliárdot kristálycukorra, és 12,5 milliárd forintot hagytunk a boltok pénztáraiban csirkemellért, 11 milliárdot búzafinomlisztért, 9 milliárdot pedig sertéscombért - ismerteti a Világgazdaság.

Címlapról ajánljuk

Baka András államfő beszélt a parlamentben megválasztása után

„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Kivártak a piacok a kulcsfontosságú adat előtt, gyenge napot zárt Amerika

Kivártak a piacok a kulcsfontosságú adat előtt, gyenge napot zárt Amerika

Nagyjából stagnáltak a hétfői kereskedésben a vezető európai és amerikai részvényindexek, a befektetők újabb impulzusokra várnak. Témákból pedig van bőven, a befektetők a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság, a magasabb olajárak és az inflációs kockázatok mellett már a szerdai amerikai inflációs adatra figyelnek, ami érdemben befolyásolhatja az amerikai jegybank kamatpályájával kapcsolatos várakozásokat. Kedden vegyesen alakult az ázsiai részvénypiacok mozgása, a dél-koreai tőzsde erősödött, a kínai részvénypiacok viszont estek. Az európai és az amerikai tőzsdéken kis elmozdulásokkal zajlott a kereskedés (az európai indexek enyhe emelkedéssel, az amerikaiak minimális csökkenéssel zárták a napot), de az iráni háborúról érkező rossz hírek miatt nem tud javulni a piaci hangulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×