Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés ülésén 2020. január 29-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Megszületett a bérmegállapodás Budapesten

A fővárosi bérszövetséget alkotó szakszervezetek képviselői, valamint a fővárosi önkormányzat nevében Karácsony Gergely főpolgármester aláírták a 2021–2024 közötti időszakra vonatkozó fővárosi bérpolitikai megállapodást – közölte a fővárosi önkormányzat és a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

Közös közleményük szerint a megállapodás értelmében 2022 és 2024 között az egyes munkáltatók és a náluk működő szakszervezetek a minimálbérről szóló kormányrendelet kihirdetését követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyév február 15-éig megállapodnak az adott évre vonatkozó bérfejlesztés végrehajtásáról. Ennek mértéke megegyezik a minimálbér- és garantált bérminimum-emelés százalékos mértékeinek számtani átlagával.

Erre az évre vonatkozóan a felek egyetértettek abban, hogy

a bérek reálértékét meg kell őrizni, ugyanakkor a fővárosi önkormányzat költségvetési helyzete nem nyújt lehetőséget egy idei béremelés lebonyolítására – olvasható a közleményben.

Mint írták, a 2021–2024 közötti időszakra vonatkozó bérmegállapodás értelmében, a 2021. évi elmaradó béremelés kompenzációja érdekében 2022 és 2024 között a minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés százalékos mértékeinek számtani átlagával való emelésen felül további béremeléshez szükséges forrást biztosítanak.

Ezen túlmenően a fővárosi önkormányzat a megállapodásban vállalja, hogy ha a kormány ígéreteinek megfelelően 2021-ben is csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, a felszabaduló forrásokat az önkormányzat teljes mértékben béremelésre fogja fordítani.

Közölték, a főváros vállalja azt is, hogy a létrejövő BKM Budapesti Közművek Zrt. esetében az átalakulás nem érinti majd a korábbi kollektív szerződésekben rögzített munkavállalói juttatásokat, a meglévő kollektív szerződéseket nem szünteti meg, valamint elősegíti kollektív szerződések létrejöttét azokon a területeken, ahol még nem került sor annak megkötésére.

Továbbá a főváros vállalja, hogy 2021 végéig nem kezdeményez csoportos létszámleépítést, nem növeli a kiszervezések mértékét, 2022 végéig emelt kapacitásokkal fenntartja a Fővárosi Álláskereső Irodát. Ezenkívül 2021 végéig a megállapodó felek együtt kidolgozzák a Budapest-pótlék egységes rendszerét – olvasható a közleményben.

A közlemény szerint a megállapodásban a következő érdekképviseletek érintettek: a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ), a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetség (BKSZSZ), az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ), Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000), a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezet (SZÁD), valamint a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ).

Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×