eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Forrás: Pixabay.com

Szakértő: van egy kis gond a brüsszeli klímacélok lakossági részével

Az Európai Bizottság a lakóépületekre és a közlekedésre is kiterjesztené a szén-dioxid-kibocsátási kereskedelem rendszerét. Ezzel párhuzamosan pedig azonnali kompenzációt vezetne be az alacsony jövedelmű háztartások számára. A kétnapos uniós csúcstalálkozón azt is elfogadták, hogy a kontinens 2050-re teljesen klímasemleges lesz. A döntések hátteréről az InfoRádió Ürge-Vorsatz Diánát, a CEU professzorát, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi testületének egyik alelnökét kérdezte.

Ürge-Vorsatz Diána magyarázata szerint Brüsszel alapvető célja a karbonár bevezetése, vagyis, hogy legyen egy bizonyos költsége, ára a szén-dioxid-kibocsátásnak. Ezt többféleképp lehet megvalósítani, többek között az úgynevezett emissziókereskedelmi rendszer keretében, amiben ugyan mindenki felelős a kibocsátásáért valamilyen módon, ám akinek túlzottan sokat kellene csökkentenie, az egy más területen végzett, kicsit olcsóbb beruházással is végrehajthat kibocsátás-csökkentést – magyarázta a szakember.

Az első kardinális kérdés tehát, hogy kinek kell fizetnie: a nagy kibocsátóknak, vagy adott esetben a lakosságnak, akik minimálisan, de mégiscsak szennyezhetik a környezetet? A CEU professzora szerint végeredményében mindenki fizet, aki kibocsájt, csak így talán sikerülhet elosztani a költségeket úgy, hogy ahol a legalacsonyabb a kibocsátáscsökkentés költsége, ott történjen a legtöbb beruházás.

„Ez így elméletileg szépen hangzik, gyakorlatban nem vagyok benne biztos, hogy ez így tényleg meg tud valósulni”

– jegyezte meg.

Konkrét példaként említette, hogy Magyarországon a legnagyobb kibocsátás-csökkentési lehetőségek a lakosságnál, különösen az épületek tekintetében vannak, hiszen azok nagyon energiapazarlók – túl sok fűtési energia meg kárba azért, mert nem energiahatékony a hazai épületállomány. Ez főként azért gond, mert ma már tudható, hogy miként lehet nullenergiásra felépíteni vagy felújítani az épületeket, vagyis a meleg víz és energia rezsije nagyjából évi nulla forint is lehetne.

Így aztán bár helyesnek tűnt sokáig, mára kiderült: az elmúlt évtizedekben történt

panelfelújítások kifejezetten rossz irányt jelentenek,

tekintve, hogy azzal mindössze 20-30, legfeljebb 50 százalékos energiamegtakarítás érhető el, ráadásul csak a fűtés tekintetében – jegyezte meg Ürge-Vorsatz Diána.

Ezzel szemben egy nullenergiás épület – tette hozzá a professzor –, gyakorlatilag úgy van kialakítva, hogy az összes saját energiaigényét fedezi egy éves mérlegben. Hiszen ezek energiahatékonyság szempontjából nagyon jól vannak megtervezve, illetve, ha már egy kész épületről van szó, akkor kiváló a szigetelésük, ami lehetővé teszi például az összes hőhíd kiküszöbölését. „Az energiaigénye rendkívül kicsi, hiszen maguk az emberek és a benne lévő berendezések fűtik, így gyakorlatilag nincs szüksége külső energiabefektetésre, vagy csak nagyon kevésre.” Ezen túlmenően olyan jól vannak szigetelve és árnyékolva is, hogy hűtési rápótlást sem igazán igényelnek. A szigetelésen túl egy nullenergiás épület jellemzően sok napelemmel – vagy egyéb megújuló energiatermelési eszközzel – van felszerelve, ezáltal

megtermeli a saját energiaigényét, beleértve például a háztartási gépekhez szükséges áramot is.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi testületének alelnöke szerint egy nullenergiás épület kialakítása egyáltalán nem olyan nagy költségigényű. Ugyan az energiahatékonysággal és a megújulóenergia-termeléssel kapcsolatban vannak beruházási költségek, viszont ezáltal elkerülhető sok más beruházás. Például ezekbe az épületekbe sokszor nem szükséges fűtésrendszert beépíteni, például kazánt lehet, hogy egyáltalán nem, vagy legfeljebb egy sokkal kisebbet (ezeknek sokszor hőpumpás megoldásaik vannak). Ha pedig kereskedelmi, például irodaépületekről van szó, jóval több tér és hely jut az eredeti célra (pl. irodákra), és nem kell annyi kiszolgáló helyiség – tette hozzá Ürge-Vorsatz Diána.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×