A felfelé mutató inflációs kockázatok erősödése esetén az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására - erősítette meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a kamatdöntés indoklásában.

A testület változatlanul hagyta az alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és nem változtatott a kamatfolyosón sem.

Az MNB a koronavírus-járvány harmadik hullámában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett - jegyezték meg. A jegybank egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan környezet az infláció tartós emelkedését okozza - tették hozzá.

A monetáris tanács újra hangsúlyozta, hogy az inflációs kilátások szempontjából a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés további erősödése, valamint a gazdaság újraindulását követő esetleges másodkörös hatások kialakulása jelenti a legnagyobb kockázatot. Ezzel szemben

a járvány elhúzódása a gazdaság mielőbbi helyreállását veszélyezteti, és az alapelőrejelzésnél alacsonyabb inflációs pálya felé mutat

- mutattak rá.

A monetáris tanács felhívta a figyelmet arra, hogy az infláció a következő hónapokban is rendkívül változékonyan alakul. Inflációs kiugrások jelentkeznek majd, amelyek bázishatásokra, az üzemanyagárak emelkedésére, a jövedéki adó újabb növekedésére és a gazdaság újraindításával jelentkező keresleti-kínálati súrlódásokra vezethetők vissza - ismertették jelezve, hogy a fogyasztóiár-index a második negyedévben megközelíti az 5 százalékos szintet.

Az MNB szerint az átmeneti hatások kifutásával az infláció a nyári hónapoktól visszatér a jegybanki toleranciasávba. 2021-ben az éves átlagos infláció a 3,8-3,9 százalékos tartományban, míg az - az MNB által kiemelten figyelt - adószűrt maginfláció a 3 százalékos szint körül alakul. Jövő év első negyedévétől az átmeneti hatások kifutása, a gazdaságban meglévő kihasználatlan kapacitások és a visszafogott külső inflációs környezet egyaránt a hazai árak mérséklődésének irányába hatnak - húzták alá az indoklásban utalva arra, hogy így az infláció várhatóan ismét a jegybanki cél körül stabilizálódik.

Az inflációs várakozások horgonyzottsága mellett a jegybank alappályájában nem számol másodkörös hatásokkal, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít az esetleges másodkörös hatások semlegesítésére.

A jegybank újra hangsúlyozta, hogy elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaságpolitikáját.

A koronavírus-járvány harmadik hulláma és a korlátozó intézkedések meghosszabbítása a GDP mérséklődését eredményezi 2021 első negyedévében - jelezte az MNB utalva arra, hogy a lezárások reálgazdasági hatásai várhatóan elmaradnak az első hullám során tapasztaltaktól. A hazai lakosság átoltottsági szintje az Európai Unió élvonalába tartozik, így megkezdődött a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítése, amivel párhuzamosan megindulhat a szolgáltató szektor teljesítményének helyreállása is - fűzte hozzá.

A grémium szerint a magyar gazdaságot gyors helyreállítási potenciál jellemzi,

• a GDP 2021-ben várhatóan 4,0 és 6,0 százalék közötti mértékben emelkedik,
• majd 2022-ben 5,0 és 6,0 százalék közötti,
• 2023-ban pedig 3,5 százalékos növekedés várható.

A következő években - vélekedtek az indoklásban - Magyarország gazdasági teljesítménye az Európai Unió átlagánál nagyobb mértékben bővül, így folytatódik a reálgazdasági felzárkózás.

Az MNB felidézte, hogy az áprilisi EDP jelentés szerint tavaly a költségvetés eredményszemléletű hiánya a GDP 8,1 százalékán alakult a koronavírus-járvány miatt, azonban az idei évtől a költségvetési deficit újból csökkenhet. A GDP-arányos bruttó államadósság a 2011 óta tartó folyamatos mérséklődés után 2020-ban átmenetileg a GDP 80 százaléka fölé emelkedett, azonban a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan az idei évtől ismét csökkenő pályára áll.

Az adósság finanszírozása a jegybank szerint stabil, melyet a belső megtakarítások is nagyban támogatnak. Az MNB emlékeztetett, hogy 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát, amivel hozzájárul az országgal szembeni bizalom további erősítéséhez.

A dokumentumból az is kiderül, hogy a monetáris tanács felülvizsgálta az állampapír-vásárlási programját és sikeresnek ítélte meg azt. Az MNB az állampapír-vásárlási programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni. A testület továbbra sem határozott meg keretösszeget az állampapír-vásárlási program esetében, a következő felülvizsgálatát pedig a 3000 milliárd forintos állomány elérésekor hajtja végre.