Infostart.hu
eur:
388.68
usd:
334.94
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pexels

Háromszorosára nőtt a magyar aranytartalék

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát.

Az MNB közlése szerint a döntéssel a jegybank folytatta az aranytartalék 2018-as megtízszerezésével elkezdett folyamatot, amelynek köszönhetően az aranytartalék nagysága alapján 2021 márciusára Magyarország a nemzetközi rangsor középmezőnyéből annak felső harmadába lépett.

A Magyar Nemzeti Bank a hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat figyelembe véve döntött az aranytartalék megháromszorozásáról. A döntésben fontos szerepet játszott a koronavírus járvány időszakában kibontakozó új kockázatok kezelése is. A globálisan megugró államadósságok vagy az inflációs félelmek megjelenése tovább erősítik az arany nemzetstratégiai jelentőségét, menedékeszköz szerepét és értékmegőrző funkcióját. Az MNB mostani döntésével az ország aranytartalékai 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelkedtek, amivel Magyarország az 56. helyről a 36. helyre ugrott a nemzetközi rangsorban az aranytartalék mérete alapján, míg a kelet-közép-európai régióban a 6. helyről a 3. helyre javította pozícióját. Az ország egy főre jutó aranytartaléka 0,1 unciáról 0,31 unciára emelkedett, így a kelet közép európai régióban mostantól Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.

A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán” mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrn-be. A kimenekített aranytartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárását követően, ami fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt az új fizetőeszköz, az idén 75 éves jubileumát ünneplő forint bevezetésekor. A rendszerváltás idején a Magyar Nemzeti Bank akkori vezetésének döntése következtében Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt.

Az MNB hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai szempontok alapján először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, amelynek keretében 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett, amivel az MNB felzárkózott a régiós országok aranytartalékainak szintjéhez. Aktuális vásárlásaival az MNB a 2018-ban elkezdett folyamatot folytatta.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×