Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
331.51
bux:
109466.82
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Pixabay

Nincs megállapodás a magyar minimálbérről

Kudarcba fulladtak a tárgyalások, a munkavállalók már elbukták a januári emelést.

A munkaadók és a munkavállalók a szerdai egyeztetésen sem állapodtak meg a 2021-es minimálbérről. Perlusz László, a VOSZ főtitkára a Portfoliónak elmondta, hogy a tárgyaláson 3 százalékos emelést javasoltak, de a 4 százalékos növekedésbe is benne lettek volna a munkaadók. A munkavállalói oldal képviselői azonban ezt nem fogadták el.

A kormányzati oldal megerősítette a tárgyalásokon, hogy nem lehet visszamenőleges hatályú az emelés. Ha megállapodnak, akkor februártól lehet növelni a béreket.

A felek 2020 végén nem tudtak megegyezni a 2021-es minimálbérről és a garantált bérminimumról, ezért az idei évben is folytatódtak a tárgyalások. A kormány tavaly év végi rendelete értelmében nem változik 2021-től a minimálbér, a kabinet a munkaadói és a munkavállalói képviseletek közötti megegyezésre vár.

A munkavállalói oldal képviselői 5 százalékos minimálbér-emelést szeretnének elérni, de volt olyan munkavállalói képviselet, amelyik a 4 százalékos emelést elfogadta volna a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén, de az oldal képviselői megosztottak, a Magyar Szakszervezeti Szövetség ragaszkodik az 5 százalékhoz.

Kordás László: inkább távolodtak az álláspontok

Eredménytelen volt a tárgyalás, nem közeledtek az álláspontok, inkább távolodtak, minden fél tér vissza az eredeti javaslatához. A munkaadók hivatalosan 3 százalékos emelésben gondolkoznak, a munkavállalói oldalon viszont az 5 százalékból nem engednek – erősítette meg a tárgyalás kudarcát az InfoRádiónak Kordás László, a a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Mint fogalmazott, összességében háromezer forinton vitatkoznak a felek, ezt szerint feloldhatná a kormány, amely egyelőre csak moderátori szerepet vállal a folyamatban. A munkáltatók azzal érvelnek, hogy 2020-ban jelentős gazdasági visszaesés volt, amit Kordás László vitat, mert ez nem egységesen minden ágazatra igaz, van, ahol már visszapattanás van. Ahol ez megtörtént, ott lehetőség van a nagyobb emelésre, ahol nincs, ott szerinte az államnak kellene támogatás formájában segítenie.

"Nincs kompromisszum, ilyen még nem volt az elmúlt harminc évben. Ilyenkor a kormány kihirdetheti a minimálbér-emelés mértékét, de ez nem történt meg" – mondta az elnök, és hozzátette, jövő héten összeül ismét a fórum, és a munkavállalók tettek újabb javaslatot a patthelyzet feloldására.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×