Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Freepik / jannoon028

Hiányzik egy fontos adat több millió magyar bankszámlához

Sokan még nem regisztrálták bankjuknál a másodlagos azonosítójukat, érdemes mielőbb lépni, mert a bankok a jövőben pénzt kérhetnek ezért.

Expressz üzemmódra váltottak idén márciusban a magyarországi átutalások. Többéves felkészülés után ugyanis elindult az azonnali fizetési rendszer, amely 5 másodpercen belül – a tényleges adatok szerint 90 százalékban 1 másodperc alatt – célba juttatja a legtöbb átutalást a hét minden napján, minden órában.

Újdonságként jött az is, hogy nem feltétlenül kell tudni a bonyolult, 16-24 számjegyű bankszámlaszámokat egy-egy utalás indításakor, elég megadni a címzett úgynevezett másodlagos azonosítóját, azaz az e-mail címét, mobiltelefonszámát vagy adószámát. Ehhez persze az kell, hogy akinek megy az utalás, az a másodlagos azonosítók közül valamelyiket – akár mindhármat – regisztrálja a bankjánál.

Több millió bankszámláról hiányzik

A másodlagos azonosítók azonban még nem terjedtek el széles körben. Az azonnali fizetési rendszert menedzselő Giro statisztikái szerint novemberben például 5-én vagy éppen 19-én a több százezer tranzakció mindössze 0,04 százalékát küldték e-mail címre, adószámra vagy mobilszámra.

A viszonylag alacsony arány azzal is magyarázható, hogy sokan még nem regisztrálták a másodlagos azonosítójukat. Szeptember közepéig 80 ezren tették ezt meg, pedig többmillió bankszámlás számára nyitott a lehetőség, amit érdemes mielőbb megtenni.

Érdemes most lépni

„A másodlagos azonosító – tehát az e-mail cím, mobiltelefonszám vagy adószám – regisztrációja a legtöbb banknál az azonnali fizetési rendszer bevezetése óta ingyenes, de a későbbiekben a pénzintézetek már pénzt, 1-2 ezer forintos regisztrációs díjat kérhetnek ezért. Sok bank esetében december vége a határidő, de van, ahol meghosszabbították az ingyenes időszakot jövő április végéig vagy 2021 nyaráig” – hívta fel a figyelmet Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője.

Egy-egy másodlagos azonosítót, mondjuk az e-mail címet csakis egy bankszámlához lehet megadni, de az adott számlához hozzárendelhető a többi azonosító is, a mobilszám vagy az adószám is. Ha valakinek több banknál van számlája, akkor az egyiknél megadhatja mondjuk az e-mail címét, a másiknál a mobilszámát.

Fontos továbbá, hogy a megadott másodlagos azonosítókat évente meg kell erősíteni a banknál, ennek célja, hogyha változik a telefonszám vagy éppen az e-mail cím, akkor ne menjenek “rossz” helyre a jövőbeni utalások. Tehát a másodlagos azonosítók használata kényelmessé, egyszerűbbé teszi a bankolást, de azért figyelni kell, hogy naprakészek legyenek.

Ha valaki e-mail címet ad meg, tanácsos a privátot megadni, nem pedig a munkahelyit. Utóbbi ugyanis munkahelyváltás után inaktívvá válhat, így az esetlegesen erre érkező utalás nem érkezik be. A privát címet jellemzően ritkábban cserélik az emberek, de ha ez történik, akkor is szólni kell a banknak. Az azonosítókat a legkényelmesebben az internetbankon keresztül tudják az ügyfelek beállítani, de bankfiókban is meg lehet tenni, azonban ezért pénzt is kérhetnek az egyes bankok.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×