eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
A 2021. évi költségvetési törvényjavaslat az Országházban a tervezet benyújtásának napján, 2020. május 26-án.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Repkednek az állami százmilliók, de mi lesz jövőre?

Nagy év végi pénzszórásba kezdett a kormány, 10 nap alatt 900 milliárd forintot költött – hívta fel a figyelmet a Portfolio. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a kabinet most már az augusztus óta jelzett 7–9 százalék közötti hiánycélsáv felső határát fogadja el alapforgatókönyvnek.

A szombaton megjelent Magyar Közlönyben olvashatók szerint mintegy 445 milliárd forintot vont ki a már egyébként rég kiürített gazdaságvédelmi alapból a kormány, így a Porfolio összesítése szerint az április óta eltelt időszakban közel 3000 milliárd forintot költöttek el a költségvetésből az említett alap terhére. Csiki Gergely lapigazgató az InfoRádióban emlékeztetett, a nagyságrendileg 900 milliárd forintos fedezetű gazdaságvédelmi alap gyakorlatilag július eleje óta kimerült, tehát az azóta felhasznált több mint 2000 milliárdos kiadás közvetlenül az államháztartási hiányhoz járul hozzá.

Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a Varga Mihály által augusztusban bemutatott 7 és 9 százalék közötti célsávnak a felső határértékén, vagyis

9 százalékos GDP-arányos hiány lehet majd a tényleges érték az egész évet tekintve.

Annál is inkább, mert a pénzügyminiszter egy múlt heti interjúban már egyértelműen a 9 százalékot jelölte meg, amit az utolsó napok látványos költekezései is alátámasztanak, és mintegy 900 milliárd forinttal használta ki ezt a mozgásteret a kormány.

A szakember meglátása szerint – a fentiek ismeretében – várhatóan rendben lesz az idei évi költségvetés hiánya, és gond nélkül finanszírozni fogja tudni a kormány.

Ami sokkal inkább érdekes, az a jövő év,

hiszen az eredetileg – nyáron – elfogadott 2021-es költségvetés 2,9 hiányt rögzített, amit azóta „az élet rendesen átírt”. Nemcsak a koronavírus-járvány és a válság, illetve azok bevételekre gyakorolt negatív hatásai, hanem a kormány intézkedései is. Elég csak az orvosok béremelésére vagy a háziorvosoknak nyújtott magasabb finanszírozásra, illetve az otthontámogatási program elemeire gondolni, amik mind–mind olyan tételek, amik alapvetően átírják a jövő évi kiadási oldalt.

Miközben a járvány pedig a bevéltei oldalt írja át – jegyezte meg Csiki Gergely –, vagyis lényegesen nagyobb költségvetési hiánnyal kell majd számolni, ennek mértéke azonban egyelőre nem ismert. Ám várhatóan a következő hetekben ez is ki fog derülni.

Akik a hét végén forrást kaptak

A legutóbbi, szombaton megjelent döntés értelmében – a 445 milliárdos költésből – 210 milliárd forint kerül a Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca Nélküli Minisztériumhoz a hozzá tartozó társaságok tökemelésére és pórbefizetésére, de 41 milliárd forint jut egyházi épített örökség védelmére, beruházásokra, 26 milliárd forint közútfejlesztésekre, 20 milliárd forint a külügyminisztérium versenyképességi támogatási programjára, illetve jut Paks tőkeelmésére is 11 milliárd forint, valamint az egészségügyi vállalatok versenyképességének javítására szintén 11 milliárd forint.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×