eur:
411.28
usd:
393.1
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond az öt hazai céggel kötött kutatásfejlesztési támogatási megállapodás aláírása előtt a minisztériumban 2020. október 30-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Varga Mihály: a fordulópont a jövő év május–júniusi időszak lehet

A pénzügyminiszter szerint elképzelhető, hogy jövőre mindössze 500 milliárd forintnyi agrártámogatás érkezik Brüsszelből, de megállapodás esetén akár 2500 milliárdnyi többletforrás is rendelkezésre állhat majd.

A magyar költségvetés és az államháztartás finanszírozása stabil, az ország működőképességének, a járványügyi védekezésnek és a gazdaság újraindításának jövőbeli költségeire akkor is megvan a fedezet, ha jövőre Brüsszelből csak az egyedi szabályok szerint járó agrártámogatási összegek érkeznek – mondta a Világgazdaságnak Varga Mihály. A pénzügyminiszter beszélt a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs munkájáról, amely öt nagy területen – adórendszer, közbeszerzések, építőipar, élelmiszer-gazdaság és turizmus – készített elő döntéseket a kormány számára, és a 76 javaslatból 44 már megvalósult, 20 folyamatban van, és 12-t a kormány nem támogatott. Kiderült az is, hogy az állami beruházásokat külön kezelve, egy csomagba rendezve fel tudják gyorsítani a finanszírozásukat.

A Pénzügyminisztérium számításai szerint a gazdaság ebben az évben zsugorodni fog 6,4 százalékkal, és ennek következményei az államháztartásban is megjelennek: durván 1700 milliárd forintnyi bevételkieséssel kalkulálnak. A kiadások ellenben növekednek, hiszen a járvány és a gazdaságvédelem azonnali intézkedéseket követelt, a hozzá tartozó pénzügyi kifizetésekkel együtt. Ez azzal jár, hogy az eredetileg tervezett 1 százalékos hiány helyett a költségvetési deficit 9 százalék körül lehet majd az év végére, azaz a Covid-járvány 8 százalékponttal fogja megnövelni a hiányt. Az államadósság, amely 65,4 százaléka volt tavaly a GDP-nek, a mostani becslések szerint a bruttó hazai termék 78-80 százalékára fog emelkedni – mondta Varga Mihály.

A miniszter szerint a források rendelkezésre állnak, a bizonytalan időszak előtt megerősítették a tartalékokat, a novemberi 2,5 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátással azt érték el, hogy 2023 elejéig nincs szükség új devizaforrás bevonására. Nem is tervez a kormány további devizakötvény-kibocsátást, és azt a célt sem adta fel, hogy az 53 százalékról lecsökkentett devizaarányt az államadósság szerkezetén belül 20 százalék alatt tarta.

"Az Európai Unió és az Európai Bizottság döntéseivel jelenleg valóban nehezebben lehet számolni. Emiatt a Pénzügyminisztériumnak is többféle variációval kell kalkulálnia. A Next Generation és az MFF forrásairól szóló vita elhúzódhat akár addig is, hogy jövőre még semmilyen forrásra nem lehet számítani az Európai Unió országaiban" – mondta Varga Mihály, és csak egy kivétel lehet: az agrártámogatás 500 milliárd forintja közvetlenül Brüsszelből érkezik a gazdákhoz.

Ha viszont lesz megállapodás, akkor akár 2500 milliárd forintnyi pluszforrással is lehet számolni.

Az inflációnál három százalék körül számol a tárca idén és jövőre is, egy-egy időszakban ugyanakkor lehet rövid kilengés a folyamatokban.

A gazdaság kilátásairól Varga Mihály azt mondta, a nyári visszarendeződés után megint újra egy picit lefelé megy az index, a második hullám korlátozásai viszik lejjebb a gazdaság teljesítményét. "A mindenkit meglepő szám inkább a két negyedév közötti felpattanás mértéke volt, hiszen a harmadik negyedévben 11,3 százalékos volt a növekedés a második negyedéves teljesítményhez képest. Ez pedig bizakodásra adhat okot, hiszen azt mutatja, hogy ha normálisan mennek a gazdasági folyamatok, akkor a magyar gazdaság nagyon gyors regenerálódásra lehet képes" – vélekedett, de hozzátette, a védőoltástól függ nagyon sok minden, így a gazdaság következő éves teljesítménye is.

Hároméves pénzügyi programot készítettek arról, hogy milyen ütemben térnek vissza a normális, fegyelmezett fiskális politikához. A fordulópont a jövő év május–júniusi időszak lehet, a második negyedév vége, a harmadik eleje, amikor megvan a vakcina, és megkezdődnek a tömeges védőoltások. A korlátozásokat ekkortól lehet majd gyorsabban feloldani, és a gazdaság lassan, de visszatérhet a normális kerékvágásba.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×