A jegybank tavaly áprilisi ajánlása alapján a bankok a következő hónapokbak immár másodszor küldenek írásos tájékoztatókat azon lakossági ügyfeleiknek, akiknek 2015. február 1-je (a fair banki szabályozás hatályba lépése) előtt kötött, változó kamatozású jelzáloghitel-szerződésük legalább 10 éves hátralévő futamidejű, s rendben fizetik törlesztőrészleteiket (vagy legfeljebb 90 napon belüli késedelmük van).
Idén szeptemberben a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint
mintegy 85-90 ezer ilyen szerződése volt a fogyasztóknak, ezek volumene 550-600 milliárd forint.
Ez jó egyharmadnyi csökkenés a tájékoztatási kötelezettséggel érintett 2018 végi 900 milliárd forintnyi állományt kitevő szerződésszámhoz képest - közölte az MNB.
A banki tájékoztatók levélben, e-mailben vagy netbankon érkezhetnek az érintett ügyfelekhez. Ezekben a bankok az adott ügyfél konkrét hitelénél végzett számítási példával bemutatják, hogy milyen hatása lehet változó kamatozású lakáshiteleknél egy esetleges jövőbeni kamatemelkedésnek. Rávilágítanak, hogy a törlesztőrészlet a változó kamatozású hitel típusától függően akár 3 havonta is változhat.
E kockázat kiküszöbölésére a pénzügyi intézmények a jegybank elvárásaival összhangban a hosszabb távra rögzített kamatozású jelzáloghitelre átváltást ajánlják fel ügyfeleiknek.
Egy-egy 5, illetve 10 évig rögzített, s egy futamidő végéig fix kamatozású konstrukció közül legalább kettőt mutatnak be, az ügyfél adott hitelére vetítve a kamatrögzítés hatásait.
A felajánlott lehetőségek közül az ügyfelek igényük esetén hosszabb kamatrögzítésre térhetnek át.
Azok, akik nem fixálják így szerződésmódosítással hitelüket és hitelük hátralévő futamideje meghaladja a 10 évet, a továbbiakban évente egyszer, aktualizált tartalommal újból kapnak ugyanilyen figyelemfelhívást.
A változó kamatozás a jelenleg vagy a jövőben a törlesztési moratóriumot választók számára is kockázatot hordoz - mutat rá az MNB. A szabályok szerint
a fizetési stop lejártával havi törlesztőrészletük ugyan nem lehet magasabb, mint az a moratórium nélkül lenne, ám a változó kamatozású (jelzálog)hiteleknél a kamatszint változásának hatásait a hitelnyújtók érvényesíthetik.
Így e hitelek estében előfordulhat, hogy a korábbiakhoz képest többet kell havonta fizetniük az ügyfeleknek. A fix időszakon (kamatperióduson) belül viszont a pénzügyi intézmény nem emelheti meg a kamatot, s nem nőhet az ügyfél havi adósságterhe.
A fixesítés kétféle módja a fizetési moratórium szempontjából is fontos
Ez történhet egyrészt hitelkiváltással, ami más bank közreműködését igényli, másrészt - a jegybanki ajánlással összhangban - a szerződés módosításával. Ha a moratóriumban lévő fogyasztó a hitelkiváltást választja - ami egyben új hitelszerződést is jelent -, akkor számára megszűnik a moratórium védőhálója. Szerződésmódosítás esetén azonban csupán az eredeti szerződése módosul, a kamatozás típusa változik. Nincs tehát új hitelfolyósítás, ezért a szerződés továbbra is élvezi a fizetési moratórium védelmét.
Bankon belüli szerződésmódosítás esetén ráadásul a kapcsolódó díjak és költségek is kedvezőbben alakulnak, hiszen ekkor a hitelkiváltáskor felmerülő előtörlesztési, értékbecslési és folyósítási díj is elkerülhető. A pénzügyi intézmények a fixesítési szerződésmódosításkor legfeljebb az ahhoz közvetlenül kapcsolódó költségeket, díjakat számíthatják fel - közölte az MNB.