eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Ausztriában bevezetett fokozott gépjármű-ellenőrzés miatt toródás az M1-es autópályán Mosonmagyaróvár közelében 2015. augusztus 31-én. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter bejelentette, hogy Ausztria megszigorította a fellépést az embercsempészek ellen.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Összekötik az M1-es és az M7-es autópályát

Kiválasztotta a tervezőt a Komárom és Sárbogárd közötti gyorsforgalmi út fejlesztéséhez a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő.

Az M1-es autópálya és Székesfehérvár között mintegy 85 kilométeres, a 13-as és 81-es főutak nyomvonalán, a települések elkerülésével létesítendő kétszer két sávos szakasz tervezését Uvaterv Zrt. készíti elő, míg a Székesfehérvár és Sárbogárd közötti 35 kilométert az Utiber Kft. A nyertes pályázóknak tanulmánytervet és környezeti hatásvizsgálati dokumentációt kell készítenie, valamint megszerezni a környezetvédelmi engedélyt – írja a Magyar Nemzet.

Az észak–déli irányú pálya a komáromi Mosoni-hidat, valamint az M1-es autópályát köti össze az M7-essel Székesfehérvárnál, illetve az M8-assal Sárbogárdnál. Az M8 új szakasza a Balaton keleti sarkától, Enyingtől vezet majd Dunaújváros felé, illetve a Pentele-hídon juttatja át a forgalmat a Duna-Tisza közére és csatlakozik az M5-öshöz.

A beruházás végső célja létrehozni egy településeket elkerülő gyorsforgalmi összeköttetést az M1-es és M5-ös sztrádák között. Az átmenő forgalom a legrövidebb idő alatt kíván túljutni az országon, ám jelenleg ez csak úgy lehetséges, hogy megközelítik a fővárost. Ennek az az oka, hogy a hazai gyorsforgalmi hálózat sugaras szerkezetű, vagyis a főközlekedési útvonalak 1-től 7-ig az M0-sból ágaznak ki. A tranzitforgalom jelentős részének azonban nem célja a magyar főváros megközelítése, egy északnyugati–délkeleti átlós útvonal jobban szolgálná az igénye­ket, miközben a budapesti és agglomerációs utak lélegzethez jutnának.

Ha elkészül a fővárost mintegy száz kilométeres távolságban elkerülő félgyűrű, annak feltételezhetően kedvező következményei lesznek Budapest elővárosi forgalmára. Most ugyanis az a helyzet, hogy az egyre növekvő terhelés miatt jelentős források mozgósítása szükséges az M0-s déli szakaszának burkolaterősítésére, és több szakaszban zajlik, illetve előkészületben van az M1-es Győr és Budapest közötti részének teljes felújítása, valamint a jelenlegi kétszer két sáv kétszer három sávosra bővítése.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×