Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Végre egy szektor, amelyet nem zavart meg a koronavírus-járvány

Meglepően alakul idén a lakásépítési kedv, miközben rengeteg gazdasági mutató zuhant áprilisban, az új lakóingatlanokra kiadott engedélyeknél más a helyzet – derül ki az ingatlan.com legfrissebb összefoglalójából.

Idén áprilisban összesen 1007 új lakóingatlanra adtak ki engedélyt a hivatalos KSH-adatok szerint, ez az idén a legmagasabb havi érték. Januárban, februárban és márciusban ugyanis 735-865 engedély született, tehát a koronavírus-járvány nem vetette vissza a lakásépítési kedvet az idei év előző hónapjaihoz képes.

Bár ebben az évben áprilisban született a legtöbb engedély, az 1007 darab jóváhagyás tavaly áprilishoz képes 29 százalékos visszaesést jelent. A családi házaké a főszerep,

áprilisban az összes engedély 84 százaléka egylakásos lakóingatlanra, vagyis családi házra szólt.

Az év első négy hónapjában összesen 2710 családi ház kapott engedélyt, ez 26 százalékos csökkenést jelent. Jóval nagyobb mértékben, 50 százalékkal 666-ra csökkent a többlakásos épületben lévő lakásokra szóló jóváhagyások száma.

Az ingatlanpiacon is a családi házak és az ikerházaké a főszerep az ingatlan.com saját statisztikái szerint. Január és június közepe között az új lakóingatlanok iránt érdeklődések 17 százaléka érkezett családi házra, szemben az egy évvel korábbi 13 százalékos aránnyal. Az ikerházak pedig az idei kereslet 26 százalékát adták, míg tavaly 20 százalékos volt a részesedésük. A sorházi lakások idén és tavaly is 5 százalékos arányt mondhattak magukénak. Az új építésű társasházi lakásoknál visszaesés volt, az érdeklődők 51 százaléka választotta ezeket, míg tavaly még 61 százalékos eredményt értek el

A családi és ikerházak sikerében szerepe van a karanténhatásnak, sokan ugyanis inkább a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt érdeklődnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×