2017-ben egy 35 év alatti felnőttnek 16 százalékkal többet kellett költenie lakhatásra, mint egy vele egykorúnak 2007-ben. Egy évtized alatt az egészségügyi kiadások 21 százalékkal, az oktatásra fordítandók pedig 65 százalékkal nőttek. Sőt, a globális adatok azt mutatják, hogy a diákhitel költségei 2004 óta összesen 160 százalékkal növekedtek - írta a Qubit a Deloitte nemzedéki vizsgálata alapján. A globális felmérés a 1983 januárja és 1994 decembere közötti évtizedben születettek fogyasztási és költési szokásairól készült 42 ország több mint 13 ezer érintettjének megkérdezésével.

Nem ők változtattak

A felmérés egyik hipotézise az volt, hogy a millenniumi nemzedék vagy Y-generáció alapvetően változtatott a fiatal felnőtteket korábban jellemző fogyasztási szokásokon.

A kutatók ugyan észleltek némi attitűdváltozást, ám mint kiderült, az Y-generáció költekezési kedve nem ideológiai okokból vagy a divattrendek miatt csökkent. Az ok prózaibb.

Az élet drágább, a pénz viszont kevesebb lett.

A kutatók szerint az élelmiszerre, alkoholra, szórakozásra fordított összeg aránya alig változott az elmúlt két évtizedben. Vagyis a mai fiatal felnőttek nem a nemzedéküket kritizálók szerint finnyás ízlésüket fémjelző avokádókrémes pirítósra költik a pénzüket, hanem az egyre drágább kötelező kiadásokra.

Kevesebb a fizetés

A teljes munkaidőben dolgozó Y-férfiak átlagos reáljövedelme 18 százalékkal, illetve 27 százalékkal kisebb, mint az előző (X-), illetve a baby boom nemzedék tagjaié volt ugyanennyi idősen. A nőknél ez a különbség valamivel kisebb, 12 és 24 százalék.