A jegybank májusi stabilitási jelentésének legfontosabb üzeneteit hat pontban foglalta össze az InfoRádióban Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.
"Az őszi jelentést követő makrogazdasági környezet érdemben változott - a tekintetben nem, hogy a bizonytalanságok nem változtak, de más típusúak lettek. A gazdasági növekedésben várt pályák lefelé korrigálódtak, és ugyanígy az inflációs várakozások is lejjebb tolódtak, mindez azt eredményezte, hogy a fontosabb jegybankok monetáris politikáját inkább a kivárás jellemzi" - ismertette Nagy Tamás.
Ha a hazai környezetet nézve elsősorban az ingatlanpiac oldaláról jelentkező kockázatokkal foglalkozott az MNB. "Korábbi jelentésekben a budapesti túlértékeltségről tettünk említést, most a stabilitási jelentésben azt találtuk, hogy
a lakáspiaci sokk bankrendszerre gyakorolt hatása még limitált lehet, amiatt is, hogy a kockázatos jelzáloghitelek súlya relatíve alacsony a bankrendszerben"
- tette hozzá.
A bankrendszer sokkellenálló-képességét a szokásos stresszteszten keresztül értékelték, és azt találták, hogy mind likviditás-, mind tőkeoldalról megfelelő pufferrel rendelkezik, tehát tőkepótlásra még egy kedvezőtlen forgatókönyv esetén sincsen szükség, legalább is két éves távlatban ezt látják a jegybanknál. A bankok likviditási helyzete is megfelelő.
A bankok hitelkihelyezéséről szólva Nagy Tamás elmondta, az elmúlt években látott hitelezési dinamika 2019 első negyedévében még erősödni is tudott, a vállalati hitelállomány immár 14 százalékkal (ezen belül a kkv-ké 13-mal), de a lakossági hitelállomány is bő 8 százalékkal bővült.
"Összességében a hitelezési aktivitással kapcsolatban nincsenek fenntartásaink, de a szerkezetre erősen oda kell figyelni, ahogy azt korábban is jeleztük. A meglévő állománynál viszont problémát látunk,
és ez a 2000-es évek közepén nyújtott és már forintosított lakáshitelek kamatkockázata" - figyelmeztetett Nagy Tamás.