Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pixabay

Elemzők: jelentős intézkedésekre van szükség a foglalkoztatottság növeléséhez

A KSH jelentése szerint az első negyedévben a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 69,9 százalékra nőtt. A munkanélküliség az első negyedévben is 3,6 százalékos maradt. A munkaerőpiac szerkezete az akadály, pedig még 4 százalékpontos foglalkoztatottság-növelés is végrehajtható lenne.

A rendelkezésre álló munkaerő-tartalék jelenlegi összetétele mellett a foglalkoztatási ráta legfeljebb szakpolitikai intézkedésekkel, esetleg a regionális eltérések szűkítésével javítható. A munkaerőpiac telítettsége a béremelés és a termelékenységet javító beruházások irányába tereli a vállalati döntéshozókat - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn nyilvánosságra hozott foglalkoztatási adatait.

A KSH jelentése szerint az első negyedévben

  • a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 69,9 százalékra nőtt.
  • A 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 75,1 százalékra emelkedett, ezzel meghaladta az Európai Unió 2020-ra kitűzött 75,0 százalékos célértékét.
  • A munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt. A ráta a tavaly április-júniusi három hónapos időszakban csökkent először 3,6 százalékra, azóta mindössze kétszer emelkedett 3,7, és egyszer 3,8 százalékra.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a jelenlegi munkaerőpiaci struktúra mellett a magyar gazdaság elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét. Az állástalanok aránya lényegében egy éve 3,6 százalék körüli szinten mozog.

Jelentősebb munkaerőpiaci reform hiányában nem lát érdemi teret a ráta további csökkenésére, tekintettel a kereslet és kínálat között jelenleg fennálló képzettségi és földrajzi eltérésekre.

Az idén az év egészében átlagosan 3,6 százalékos munkanélküliséget vár.

A foglalkoztatási ráta ismét 70 százalék közelébe emelkedett, de Virovácz Péter ebben sem számít már további drasztikus javulásra. A magyar munkaerőpiacon ugyanis még potenciálisan bevonhatók köre jelentősen beszűkült. Erre utal az is, hogy

a közfoglalkoztatottak száma sok éves mélypontra esett és az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók számának növekedési üteme is jelentősen lelassult

- emelte ki. Összességében a munkaerőpiac telítettsége idén is fennmaradhat, minimális javulás mellett, ami így a béremelés és a termelékenységet javító beruházások irányába tereli a vállalati döntéshozókat.

Csak képzetlen munkaerő van a piacon

Horváth András, a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy a 20-64 éves korosztály 75,1 százalékos foglalkoztatási rátája érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagát, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez.

A magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába. A munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de

a foglalkoztatás is csak minimálisan araszolva tud elmozdulni pozitív irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal.

A még rendelkezésre álló munkaerő minősége azonban meglehetősen alacsony, már csak teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a piacon, ezért szakpolitikai beavatkozás és

az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon

- véli az elemző.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte, hogy az első három hónapban a közfoglalkoztatottak számának további mérséklődése és a közszférában végrehajtott leépítések mellett is folytatódott a foglalkoztatás bővülése. Míg 2010-ben a foglalkoztatási rátát tekintve Magyarország az utolsó volt az uniós tagállamok között, mára már meghaladta az uniós átlagot.

A munkanélküliségi ráta további mérséklődését elsősorban a területi eltérések csökkentése segítheti elő: a mutató több megyében 3 százalék alatt van, miközben az észak-alföldi régióban még 6,5 százalék.

A munkaerő-kereslet kielégítését továbbra is az inaktívak foglalkoztatásba történő bevonása segítheti elő például a magyar átlaghoz képest alacsonyabb aktivitású dél-dunántúli és észak-magyarországi régiókban - fejtette ki Regős Gábor.

Nem lassul a béremelés

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az adatokat értékelve megállapította, a vállatok munkaerő iránt kereslete erős, így egyre többen találnak munkát az elsődleges munkapiacon, ami jól tükröződik a közfoglalkoztatottak számának csökkenésében. A munkapiaci tendenciák alapján egyelőre alig mutatkoznak olyan jelek, amelyek a bérnövekedés ütemének lassulása irányába mutatnának. Az alacsony munkanélküliségi ráta, a tovább emelkedő bérek pedig azt jelentik, hogy a fogyasztás az idei évben sem fog lassulni, és igen fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek - jelezte az elemző.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×