Előfordulhat, hogy a vaddisznó, mint vadászható állat, lényegében eltűnik az országból, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is foglalkozik az afrikai sertéspestis vadászatra és vadgazdálkodásra gyakorolt hatásával. Egy tanácskozáson Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára jövőbeli általános célként említette a vírus terjedésének lassítását, felszámolását, aminek

egyetlen eszközének a vaddisznó állományának és állománysűrűségének drasztikus csökkentését

nevezte - írja a beol.hu.

Mivel a vaddisznó éjszakai állat, rejtett életmódot folytat, nehéz vadászni, így az elmúlt évtizedek alatt a vadászok nem tudták féken tartani a vaddisznók szaporodását, de most a természet szabályozza önmagát. A betegség terjedését nem lehet megállítani, ­mivel jelenleg nincs rá gyógymód, ha ez íg ­marad, akkor vélhetően az állomány előbb-utóbb el fog tűnni.

Jelenleg az egyes földrajzi területeket fertőzött, magas, közepes és alacsony kockázatú terület kategóriákba sorolják be, a betegség megjelenésétől függően. A magas kockázatú területeknél a vadgazdálkodási tervben rögzített egyedszámon felül húsz százalékkal több egyedet kell elejteniük a vadászoknak. Ezeket pedig nem lehet hasznosítani, helyben el kell földelni minimum egy méter magas földréteggel, ott ahol az állat elesett.

A vírus észak, északkelet felől terjed, és azok a területek, ahol a pestis megjelenik, kiürülnek: tíz-tizenöt évre eltűnik a vaddisznó.