A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának következő, novemberben esedékes ülésén újabb intézkedések kerülhetnek napirendre a magasabb béremelkedés érdekében – tudta meg a Magyar Idők.

A lap értesülései szerint a kormány megfontolja az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlését,

amely mint a munkavállalókat sújtó megszűnő teher azonnali nettó bérnövekedést eredményez. A testület csütörtöki ülésén a hatéves bérmegállapodással kapcsolatban elégedettségüket fejezték ki a szociális partnerek, azonban újabb tehermérséklésekre is javaslatot tettek.

A kormány december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításával kapcsolatban az érdekképviseletek megegyezésére vár, ám ennek létrejöttére kicsi az esély.

– Megfontolja a kormány azokat a javaslatokat, amelyeket a munkavállalói, valamint a munkaadói érdekképviseletek fogalmaztak meg a jövő évre tervezettnél nagyobb, bérekre rakódó tehercsökkentésről – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) csütörtöki ülését követően. A szakszervezeti vezető közölte: a felek áttekintették a hatéves bérmeg­állapodás eddigi eredményeit, amelynek sikereit senki sem kérdőjelezte meg.

A munkaadói oldal ugyanakkor kérte a következő évekre esedékes szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkenté­sének előrehozatalát,

ám annak mértékére nem tettek javaslatot. Korábban a lap kérdésére Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szö­ vetségének (MGYOSZ) alelnöke azzal indokolta a döntést, hogy a jövőre is jelentős, 8, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés kigazdálkodásához nagyobb segítségre van szükségük a vállalkozásoknak.

A szakszervezetek ugyanakkor a munkavállalókat terhelő járulékok csökkentését javasolják. Palkovics Imre kiemelte: a kormány nem utasította el a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok által jegyzett javaslatot, amely szerint el kellene törölni az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot, amely azonnali nettó fizetésemeléssel járna az összes munkavállalónál. Korábban ebből az adónemből finanszírozták az álláskereséshez és hasonló jogcímekhez kapcsolódó költségeket, ám mára a munkanélküliség eltűnőben van hazánkban.

Emellett a szakszervezetek javasolták a személyi jövedelemadó (szja) további csökkentését is.

Palkovics kiemelte: a kormány nem foglat állást a javaslatokról, de nem is zárkózott el az adócsökkentés folytatá­ sától, mivel határozott szándék a fizetések még ütemesebb felzárkóztatá­ sa. A munkaerőpiaci járulék eltörlé­ sére ráadásul azért is hajlana a kormány, mert tovább egyszerűsítené az adórendszert, emellett kisebb bevételkiesést jelentene, mint az szja mérséklése. Ráadásul ez utóbbi egy számjegyűvé tétele továbbra sem került le a napirendről.

A szakszervezet emellett a minimálbérek tervezettnél nagyobb emelését is szorgalmazná, hiszen a régiós országokban is jelentős emelést hajtottak végre, emiatt hátrányunk a bérversenyben érdemben nem csökkent.