Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Ki a felelős, ha nem világít az utcai lámpa?

Ki a felelős, ha nem világít az utcai lámpa?

Az önkormányzatok felelőssége a közvilágítás működtetése a településeken – mondta az InfoRádiónak az ELMŰ szóvivője. Boross Norbert hangsúlyozta, ha egy utcában legalább három lámpa nem világít, akkor a hibát még aznap ki kell javítani.

„Általában a területileg illetékes áramszolgáltatók működtetik azt a hibabejelentőt, amely összesíti az egyes hibákat. Ez az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport esetében Budapestre, Nógrád, Heves és Borsod megyére igaz” - közölte a szóvivő.

„Mivel a közvilágítás javítását az önkormányzat végzi, az önkormányzat pedig sok esetben más vállalkozót bíz meg ezzel, az adott vállalkozóhoz kerül ki ez a feladat.

Éppen ezért ennek végrehajtásáért és időkorlátjáért az áramszolgáltató nem tud felelni” - mondta Boross Norbert.

Hozzátette: a legkönnyebben az adott szolgáltató telefonszámán vagy mobilapplikációján keresztül lehet bejelenteni a hibát.

„Nyilván ha hozzánk olyan panaszbejelentés érkezik, ami a mi munkánkat érinti, akkor azt orvosoljuk.

Ám a települések legnagyobb részén más vállalkozások működnek. Ezeket inkább csak értesíteni tudjuk”

- fogalmazott az ELMŰ szóvivője.

Hangsúlyozta: az önkormányzat feladata a közvilágítási rendszer működtetése, amit a legtöbb esetben alvállalkozókkal hajtat végre. Ezért a hibával célszerű az adott önkormányzatot megkeresni, hiszen ő a megrendelő, ő bízta meg az adott vállalkozást a javítással.

Elmondta, hogy az önkormányzatok nagyon sokféle szerződést köthetnek különböző hibaelhárítási határidőkkel. Létezik azonban egy alap közvilágítási előírásrendszer, amely szerint

azokat a hibákat, amelyek háromnál több lámpatestet érintenek, viszonylag hamar, lehetőség szerint még az adott napon ki kell javítani.

„Hogy ez a valóságban megtörténik-e, mi nem tudjuk ellenőrizni, ha nem mi vagyunk a megbízottak. Ha mi vagyunk a megbízottak, akkor természetesen ezt végre is hajtjuk” - mondta a szóvivő.

Ki a felelős, ha nem világít az utcai lámpa?

Arra a kérdésre, hogy egy olyan bonyolult rendszerben, ahol más a megbízó, a szolgáltató, az ellenőrző és a hiba kijavítója, kit terhel a felelősség, ha a közvilágítás hiánya miatt baleset történik, Boross Norbert úgy válaszolt, hogy

mivel a közvilágítási feladat ellátása az önkormányzat feladata, ezért első körben ő a felelős, ha baleset történik.

Persze az önkormányzat jogosan hárítja tovább a felelősséget, ha az alvállalkozó nem megfelelő munkát végzett – tette hozzá az Elmű szóvivője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×