Kicsivel több mint két éve, 2015. február 9-én többek között azt vállalta a kormány az EBRD-vel kötött szándéknyilatkozatában, hogy nem tesz újabb korlátozó intézkedéseket az árverezésekre és kilakoltatásokra. Ma azonban  egy KDNP-s javaslat alapján arról döntött az Országgyűlés, hogy nem lehet a lakóingatlanokat a forgalmi érték alatt árverezni, vagyis lényegében megszegte ezt a bankok és a kormány viszonyában sorsfordító megállapodást.

A lakóingatlanok legalacsonyabb eladási ára a becsérték 100%-ára emelkedik a fogyasztói szerződésen alapuló követelések esetén, mondván, a mostani 70%-os korlát a "földön fekvő emberbe való belerúgás". Ha egy éven belül nem lenne sikeres az árverés, akkor csökkenne ez a minimum 80%-ra (egy friss módosító javaslat szerint 90%-ra). A javaslat annyiban megengedő, hogy a hitelező és az adós együtt kérhetik, hogy ennél alacsonyabb minimumárat alkalmazzon a végrehajtó, ugyanakkor egy újabb módosítás értelmében ez esetben a hitelezőnek el kell engednie a tartozást, és megszűnik az adós elleni végrehajtás - írta a napi.hu.

Ez utóbbi javaslat értékelésük szerint nullára csökkenti annak valószínűségét, hogy sikerül a becsérték alatt értékesíteni a lakásokat, a hitelezőknek ugyanis az esetek többségében nem éri meg belemenni a fennmaradó tartozások elengedésébe.

Pró és kontra

A törvénymódosító javaslattal tehát 100%-ra emelték a lakóingatlanok legalacsonyabb eladási árát a fogyasztói szerződésen alapuló követelések esetén,

A beterjesztő szerint a mostani gyakorlat a "földön fekvő emberbe való belerúgás".

A bankok szerint a bőven 100% alatt meghatározott limit lehetővé teszi, hogy azokban a régiókban is sikeresek legyenek az árverések, amelyekben az országos átlaggal ellentétben nem, vagy alig emelkedtek a lakásárak.