A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2017-es mutató (DESI) tanúsága szerint a 2016-os adatokhoz képest Magyarország javított digitális készségein, jól teljesít az összekapcsoltság területén, ami főként a nagy sebességű vezetékes széles sáv (NGA) és a 4G elterjedtségének, valamint a széles sávú internethasználat növekedésének köszönhető, de továbbra is kevéssel elmarad az átlagos uniós szinttől. Magyarország uniós összehasonlításban idén a 21. helyen áll - közölte az Európai Bizottság pénteken.

Az összekapcsoltságot tekintve Magyarország előrelépéseket ért el az előző évhez képest mind a kínálat, mind a kereslet területén. Az NGA-lefedettség és -használat az uniós átlagon felüli. A 4G elérhetősége szintén magas, de a mobil széles sávú hozzáférések bevezetése még nem gyorsult fel.

Megjegyezték, hogy

az internetfelhasználók száma jelentősen nőtt, de a digitális készségek szintje továbbra is az európai átlag alatt marad.

A magyar internethasználók az uniós átlagot is felülmúlva, különösen aktívak a közösségi hálókon, valamint a hírolvasás és a videotelefonálás területén, ugyanakkor kevésbé szívesen vállalkoznak online kereskedelmi műveletekre, például elektronikus bankolásra és vásárlásra.

A felmérés szerint a digitális technológiák használatát tekintve egyre több magyar vállalkozás használja a közösségi médiát, az e-számlázást, a felhőalapú szolgáltatásokat és az elektronikus kereskedelmet. Ennek ellenére az üzleti szektor nem használja ki más országokhoz hasonló mértékben a digitális technológia által nyújtott lehetőségeket, amiből kifolyólag Magyarország 2016-os 27. helyről a 24. helyre ugrott előre, de még is elmarad az uniós átlagtól.

A digitális közszolgáltatások nyújtásának tekintetében a kisebb mértékű fejlesztések ellenére Magyarország a 27. helyet foglalja el az uniós listán, és minden tekintetben az uniós átlag alatt szerepel - olvasható a jelentésben.

Az Európai Bizottság jelentésének tanúsága szerint az Európai Unió (EU) sokat fejlődött a digitális gazdaság és társadalom fejlettsége terén, de az élen járó országok és a kevésbé jól teljesítők között továbbra is hatalmas a különbség.

Idén Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia eredménye a legkiemelkedőbb. Őket Luxemburg, Belgium, az Egyesült Királyság, Írország, Észtország és Ausztria követi. A három digitálisan legfejlettebb tagállam globálisan is élen jár, megelőzve Dél-Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat.

A legnagyobb fejlődést elérő két tagállam Szlovákia és Szlovénia volt. Egyes tagállamok azonban - az előrelépések ellenére - az uniós átlaghoz képest továbbra is a leginkább lemaradtak a digitális fejlődésben. Ide tartozik Lengyelország, Horvátország, Olaszország, Görögország, Bulgária és Románia.