eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

Tavaly is nőtt a zöldáramtermelés

Tovább nőtt a megújuló és hulladékalapú villamosenergia-termelés Magyarországon 2015-ben az előző évhez viszonyítva - derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) beszámolójából a kötelező átvételi rendszer (KÁT) 2015. évi működéséről.

A hivatal pénteki közleménye szerint a KÁT keretében 2438,24 gigawattóra villamosenergiát értékesítettek, ebből 2402,31 gigawattóra volt megújuló.

Tavaly nem kedvezett az időjárás a vízerőműveknek, amelyek az előző évhez képest 23 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek. Ezt ellensúlyozta a szél-, a nap-, a biomassza-, és a hulladékot égető erőművek termelésének növekedése, így összességében az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt a KÁT-rendszer keretében értékesített zöldenergia mennyisége.

Az energiahivatal közleménye szerint 2015. év végén a KÁT rendszerébe értékesítő erőművek összesített beépített kapacitása elérte a 854,3 megawatt (MW)-ot, 4,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, főként a napenergiát felhasználó, illetve vegyes tüzelésű erőművek révén.

A KÁT keretében az átadott energiáért 2015-ben 79,94 milliárd forintot fizettek ki, amihez 49,58 milliárd forint támogatás járult. A kifizetett összeg 1, a KÁT-támogatás 2 százalékkal nőtt. A kifizetett összeg túlnyomó részét 79,17 milliárd forintot a megújuló alapon termelők kapták, amihez 49,26 milliárd forint támogatás járult, míg a hulladék alapon termelő erőműveknek az átvételért 570 millió forintot, támogatásként 256 millió forintot fizettek ki - tájékoztatott a MEKH.

Tavaly az átlagos átvételi ár kilowattóránként 32,79 forint, a támogatás kilowattóránként 20,33 forint volt - írták.

A MEKH korábbi tájékoztatása szerint a KÁT esetében a megújuló forrásból előállított áramot támogatott áron átveszik a termelőtől. A prémium típusú rendszerben a termelőnek magának kell vevőt keresnie a villamos energiára a piacon. Ez arra ösztönzi a termelőket, hogy a piaci árak változásához igazítsák a termelésüket, azaz lehetőség szerint akkor termeljenek, amikor arra nagyobb igény van.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×