eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Varga: nincs megállapodás a jövő évi béremelésekről

Nem született megállapodás a jövő évi béremelésekről a kormány és a szociális partnerek között, jövő héten kedden folytatják az egyeztetést - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően pénteken Budapesten.

A kormány ajánlata változatlan, 15 százalékos minimálbér-, 25 százalékos garantált bérminimum-emelést ajánl 2017-re, egy évvel később pedig 8 százalékos minimálbér-, és 12 százalékos bérminimum-emelést - ismertette a miniszter. Hozzátette, úgy vélik, jelentős támogatás lehet a munkaadóknak a társasági adó egységesen 9 százalékra csökkentése, mivel ezzel 145 milliárd forint maradna a vállalkozásoknál jövőre. A miniszter elmondta, a kormány továbbra is jelentős béremelést akar, a versenyképesség javítása nem lehetséges a mostani keretek között. Ahhoz hogy a magyar gazdaság versképesebben tudjon integrálódni az európai gazdaságba, hozzá kell nyúlni a bérekhez. Kitért arra, hogy a munkavállalói oldallal egyetértenek, örülnek, hogy támogatják a kormány álláspontját. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ismertette a munkáltatói oldal javaslatát, amely szerint a társasági nyereségadó-csökkentést járulékcsökkentésre konvertálnák át. A munkaadók 6 százalékos járulékcsökkentést javasolnak 2017-re a 15 és 25 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés elfogadása fejében. A társasági adócsökkentési javaslat - elismerve, hogy jó gesztus, üzenet a külföldi befektetők számára - de mindössze 1000-1100 vállalkozást érintene a Magyarországon működő mintegy félmillió vállalakozásból - mondta. A VOSZ és a Munkáltatók és Gyáriparosok Országok Szövetsége (MGyOSz) által képviselt vállalkozások döntő többsége számára a társasági adó tervezett 10 százalékról 9 százalékra csökkentése "nem igazán ajándék" - mondta Dávid Ferenc. Úgy vélte, van értelme a tárgyalást folytatni, a költségvetési forrás megvan, a vita arról szól, hogyan osszák meg. Elmondta azt is, hogy a VOSZ és a MGyOSz nem javasolta a társasági adó kulcsának jelentős csökkentését. Úgy vélte, a béremeléseknek van elsőbbsége, ehhez kérnek segítséget, ezért javasolták a 6 százalékos járulékcsökkentést. Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, a munkavállalói oldal javaslata, hogy 2017-ben 5 százalékkal csökkentsék a munkáltatói járulékot, majd 2018-ban egyszázalékos csökkentés valósuljon meg, amit a kormányzati oldal elfogadhatónak tartott.

Így a kormányzat és a munkavállalói oldal véleményével folytathatják a tárgyalásokat, szeretnék, ha a munkaadói oldal javaslata közelítene ehhez - mondta. A munkavállalói oldal kitart korábban kidolgozott programja mellett, hogy 2018-ra elérjék a nettó bérek a létminimumot - mondta.

Támogatják a kormányzat javaslatát is, amely összességében megfelel ennek - tette hozzá Doszpolyné Mészáros Melinda.

Varga Mihály kérdésre válaszolva elmondta, a munkaadói oldal javaslata kisebb mértékben tudja csak garantálni, hogy a béremelkedés és a versenyképesség-javítás a következő években ne okozzon egyensúlytalanságot a társadalombiztosítási kasszákban.

Ezért túlzónak tartja ezt a javaslatot - tette hozzá. Egy százalékpont járulékcsökkentés nettó 90 milliárd forint kiesést jelent, a munkáltatói javaslat durván 180 milliárd forint kiesést jelentene a társadalombiztosítás kasszájából, erre a kormány nem lát most lehetőséget - mondta a miniszter.

A társasági adó csökkentési javaslat 20-25 milliárd forintot hagyna a kkv-szektorban. Az elmúlt években komoly segítséget biztosított ezeknek a vállalkozásoknak a munkahelyvédelmi akció, több mint 910 ezer ember foglalkoztatását tudták megvédeni, három év alatt 450 milliárd forintot hagyva ennél a kkv szektornál - tette hozzá Varga Mihály.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×