Infostart.hu
eur:
379.26
usd:
319.39
bux:
126964.02
2026. február 14. szombat Bálint, Valentin

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra ellenséges kivásárlástól tart

A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és fő tulajdonosi köre attól tart, hogy továbbra is ellenséges kivásárlási szándék fenyegeti a céget, amelyhez asszisztál a kisebbségi tulajdonos, a Pécs Holding Zrt. A pécsi önkormányzat ugyanakkor állítja: szándéka, hogy a város emblematikus vállalata a jövőben is biztonságban legyen.

A zrt. és a fő tulajdonos az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében arról ír, hogy tudomásuk szerint egy nem porcelán- és pirogránit gyártási főtevékenységű építőipari cégcsoport továbbra is arra törekszik, hogy megszerezze a porcelánmanufaktúrát. Úgy látják, hogy "az ellenséges kivásárlási szándék véghezvitelében a kisebbségi tulajdonos képviselője készségesen segít", és ehhez eszközként használja a porcelánmanufaktúra stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté történt minősíttetését.

Ennek alátámasztására a cég csatolta a kisebbségi tulajdonos, a baranyai megyeszékhely vagyonkezelő vállalata tavaly októberben kelt levelét, amelyben a Pécs Holding Zrt. vezérigazgatója a kisebbségi részvénycsomag értékesítési szándékának jelzése mellett arra kérte a porcelánmanufaktúra többségi tulajdonosát, hogy az ügylet előkészítése érdekében bocsássa rendelkezésükre a társaság mérlegadatait.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. a folyamat részeként értékeli azt is, hogy a kormány a csődtörvény alapján stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a társaságot. A Magyar Közlönyben megjelent rendelettel kapcsolatban a cég és fő tulajdonosi köre már februárban kifejezte fenntartásait, mivel információi szerint a gyár ellen nem érkezett csőd- vagy felszámolási kérelem a Pécsi Törvényszékhez, és álláspontja szerint ehhez nem is állt fenn jogalap.

Hétfői közleményükben leszögezték, hogy a porcelánmanufaktúra kötelezettségeit határidőre teljesíti, közműcégek felé tartozása nincs, pontosan fizet a Pécs Holding Zrt. részére, és a helyiadó-tartozását is részletfizetési megállapodás alapján törleszti.

A 19 százalékos kisebbségi részesedést birtokló Pécs Holding Zrt. tulajdonosa, a pécsi önkormányzat hétfőn MTI-nek eljuttatott közleményében reagált a manufaktúra felvetésére. Ebben megengedhetetlennek nevezik, hogy a többségi tulajdonos távol akarja tartani Pécs városát attól, hogy megismerje a társaság valós helyzetét. "A gyár többségi tulajdonosainak nem tetszik, hogy a pécsi önkormányzata szeretne belelátni a társaság működésébe, valós pénzügyeibe, mérlegébe" - vélekednek.

Szerintük a gyár többségi tulajdonosainak vagy takargatni-, titkolnivalójuk van, vagy a "többségi tulajdonos kicsinyes bosszút kíván állni", amiért a kormány jogi védelem alá helyezte a társaságot, és azért is, mert "jogosan követelik, hogy a társaság megfizesse tartozásait, az elmaradt közüzemi díjakat, helyi adókat".

Arról nem írtak az önkormányzati közleményben, hogy értékesíteni tervezik a kisebbségi részesedést.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. értékesítési árbevétele 2014-ben 710,8 millió forint volt, mérleg szerinti eredménye mínusz 27,6 millió forint.

Címlapról ajánljuk
Erdőökológus: szemléletváltásra van szükség, vannak kímélőbb eljárások is, mint a tarvágás

Erdőökológus: szemléletváltásra van szükség, vannak kímélőbb eljárások is, mint a tarvágás

Az erdők nemcsak faanyagot adnak, hanem szerepet játszanak a klíma szabályozásában, a vízmegtartásban és a biodiverzitás megőrzésében is. Eközben Magyarországon még az idős, védett erdők ökológiai értékei is gyakran háttérbe szorulnak a fakitermelés szempontjaival szemben – erről beszélt az InfoRádióban Aszalós Réka erdőökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
31,5-szeres ugrás a kormány által támogatott beruházásoknál, az akkugyárakhoz mentek a százmilliárdok

31,5-szeres ugrás a kormány által támogatott beruházásoknál, az akkugyárakhoz mentek a százmilliárdok

Tavaly látványosan visszatért a nagy volumenű iparpolitikai támogatások korszaka a szerény 2024-es év után. Az egyedi kormánydöntésekkel megítélt ösztönzőknél a hangsúly még inkább a tőkeigényes feldolgozóipari beruházások felé tolódott, különösen az e-mobilitási–akkumulátoros értéklánc körül koncentrálódva. Eközben a százalékos támogatási arányok összességében mérséklődnek. A munkahelyteremtés továbbra is része a narratívának, ám a támogatási logika mindinkább stratégiai kapacitásépítésről, beszállítói pozíciókról és technológiai jelenlétről szól a 2025-ös szerződések alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×