Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

"A felsőoktatási intézményeknél a legmagasabb a korrupciós kockázat"

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2015-ös integritás felmérése szerint a felsőoktatási intézménycsoportban a legmagasabb a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők szintje a közszféra összes intézménycsoportja közül, ugyanakkor az eredendő veszélyeztetettségi szint alacsonyabb, a kiépült kontrolloké pedig magasabb a közszféra átlagánál.

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott összegzésben az olvasható: az adatfelvételben a felmérési évet megelőző egy évre (2014), illetve három évre (2012-2014) vonatkozó adatokat gyűjtötték be a felmérésben önként részt vevő 25 felsőoktatási intézménytől.

A közintézmények korrupciós kockázatoknak kitettségét vizsgáló tanulmány a felsőoktatási intézmények indexértékei alapján megállapította: az intézménycsoport eredendő veszélyeztetettségi tényezők (evt) szintje 7,3 százalékponttal alacsonyabb az összes, 2557 költségvetési szervezetre kalkulált szintnél (31,8 százalék). Ennek elsődleges oka az, hogy a felsőoktatási intézményeknek jellemzően nincs jogalkotási, hatósági jogalkalmazói hatáskörük - tették hozzá.

A 2011 óta ötödszörre elvégzett felmérés adatai szerint viszont az intézménycsoport korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők (kvnt) szintje az összes intézménycsoport közül kiugróan a legmagasabb, több mint a kétszerese (54,6 százalék) az összes szervezetre vonatkozó átlagértéknek (21,9 százalék). Ennek okaként kiemelték a magas részvételi arányt a közbeszerzésekben, illetve az európai uniós pályázatokban, valamint a díjköteles szolgáltatást nyújtók magas arányát. Ez utóbbival kapcsolatosan a kockázatokat az is növelte, hogy annak díját valamennyi intézmény maga határozza meg - írták.

A magas indexérték további oka, hogy az elmúlt három évben valamennyi felsőoktatási intézmény hasznosította valamelyik ingatlanját, többségük rendelkezett értékpapírok felett, továbbá volt gazdasági társaságban tulajdonosi részesedése. Az intézmények 72 százaléka vesz igénybe szakértői közreműködést alapfeladatainak ellátására, és 76 százalékuknak vannak kiszervezett feladatai. A vizsgált felsőoktatási intézmények 92 százalékának van érvényes együttműködési megállapodása nem állami szervezettel, illetve 72 százalékuk kapott az elmúlt évben adományt, pénzbeni vagy más materiális támogatást magánemberektől vagy magánszervezetektől.

Az intézménycsoport korrupciós veszélyeztetettségét az viszont csökkentette, hogy a részt vevő intézmények 92 százalékánál volt számvevőszéki ellenőrzés az elmúlt három évben. Az intézmények nagy többségénél (95,7 százalékánál) azonban az ellenőrzések szabálytalanságokat tártak fel, több mint kétharmaduknál elmarasztaló megállapításokat tettek, és egynegyedüknél felelősségre vonási eljárásokat is kezdeményeztek.

Mindemellett a harmadik index, a kockázatokat mérséklő kontrollok tényezője (kmkt) újra pozitív értéket mutatott: a felsőoktatási intézmények kontrollszintje (71 százalék) meghaladja a teljes közszférára vonatkozó átlagos értéket (60,4 százalék). Ugyanakkor ezen a téren egyebek mellett hiányosság, hogy miközben az intézmények jelentős része igénybe vesz a közbeszerzések lefolytatásához külső szakértelmet, ennek feltételeit külön szabályozásban nem határozták meg. További hiányosság, hogy a felsőoktatási intézmények mindössze 60 százaléka végez - a belső ellenőrzési feladatok megtervezésétől eltekintve - rendszerszerű kockázatelemzést.

A számvevőszék megállapította azt is: az úgynevezett lágy - jogszabályban kötelezően nem előírt - kontrollok területén korrupciós veszélyeztetettséget jelent, hogy az ajándékok, az utaztatás, a meghívások elfogadásának feltételeit az intézmények kevesebb mint egyharmada szabályozza. Továbbá alacsony azoknak az intézmények aránya (40 százalék), amelyeknek van a szervezeten belüli közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó belső szabályozása.

Az ÁSZ holland módszer alapján indította el 2009-ben az európai uniós finanszírozású integritás projektet. A számvevőszék 2017-ig vállalta a felmérések évenkénti elvégzését.

A felmérés adatai alapján írt elemzés segítséget nyújt a részt vevő intézményeknek abban, hogy összevessék saját kockázataikat és kontrolljaikat az intézménycsoportjukra jellemző értékekkel, azonosítsák a súlyosabb kockázatokat és a kontrollhiányosságokat, ennek nyomán pedig lépéseket tegyenek szervezetük integritásának erősítése érdekében.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×