Czerván György előadásában kifejtette: a szőlőbetegségek nem csökkentették a szüretelhető mennyiséget, nem rontották a minőséget. A termésátlag 84 mázsa, míg tavaly 74 mázsa volt hektáronként, így az idén 3-3,5 millió hektoliter bor kerülhet a pincékbe - közölte.

Az támogatásokról az államtitkár elmondta: az ágazat évente 29 millió eurót, azaz 8,5 milliárd forintot használhat fel különböző jogcímeken, amely az ágazatban a legjelentősebb támogatás a rendszerváltás óta. Adatai szerint, az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta a szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának támogatása jogcímen több mint 41 milliárd forintot kaptak a termelők, amely mintegy 20 000 hektár szőlőültetvény megújítását tette lehetővé.

Czerván György hangsúlyozta: az Európai Unió költségevési ciklusától elérő, 2013-2018 közötti támogatási időszakban az ágazatban a rendelkezésre álló 119 millió eurós összes forrásból jelenleg 103 millió euró támogatás kifizetése, vagy lekötése történt meg.

Az államtitkár sikeresnek nevezte az idei évben a borászati gépek beszerzésének támogatását. Az eredetileg tervezett 4 millió eurós keretre 8,5 millió euró támogatási igény érkezett be. A támogatások kifizetése 2015. október 15-ig megtörtént.

Az agrárgazdaságért felelős államtitkár változásról is beszámolt, amelynek értelmében a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatását 2016-tól a vidékfejlesztési forrásokból lehet majd igényelni. Bejelentette: a rendelkezésre álló forráskeret mintegy 20 milliárd forint, a támogatás igénybevételének feltételrendszere kidolgozás alatt van.

Czerván György fontosnak nevezte azt, hogy a jelenlegi SAPS rendszeren alapuló alaptámogatási rendszer továbbvihető 2020 végéig, amelynek értelmében egységes hektáronkénti átalánytámogatást kaphat minden szőlőtermelő gazdálkodó.

Az agrár-környezetgazdálkodási programmal kapcsolatban az államtitkár megjegyezte: új alapokon, 2016. január 1-től indul újra a támogatás. A támogatási kérelmeket 2015. november 7. és 2015. december 7. között lehet benyújtani. Tájékoztatása szerint, az ökológiai gazdálkodásra fordítható keret meghaladja a 63 milliárd forintot.

Az import borokkal kapcsolatban Czerván György hangsúlyozta: folyamatos az egyeztetés a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával (HNT) a lehetséges intézkedésekről. A HNT vizsgálja több olyan javaslat gazdasági hatását, amelyet később piacszervezési intézkedésként be lehet vezetni.

Font Sándor (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke kiemelte: a jövedéki törvény újrafogalmazása hamarosan megtörténik, s a bortermelők véleményét is figyelembe veszik.

Elmondta, az osztrák, olasz minta alapján elfogadták azt, hogy akik kisebb mennyiségben állítanak elő bort, azoknak jelentősen könnyítik az adminisztrációs terheit.

Frittmann János, a HNT alelnöke, soltvadkerti borász, akit 2007-ben az Év bortermelőjévé választottak, majd 2015-ben az Év pincészete elismerést kapta családi vállalkozása, úgy fogalmazott: "szenzációs" minőségű borok készülhetnek az idei szőlőtermésből.

A borász kiemelte, hogy az ország legnagyobb borrégiójában, a Duna Borrégióban nemzetközileg is kiemelkedő minőségű fehér és rozé borok készülnek, de a megfelelő körülmények között termelt vörösborok is kiváló minőségűek.